Múzsák - Múzeumi Magazin 1987 (Budapest, 1987)
1987 / 4. szám
London látképe készül a Colosseumban A Feszty-körkép részlete 1437 XV. század első évtizedeiA ben a huszitizmus ideológiájával, eszmekörével együtt fellépő nagy szellemi és társadalmi folyamat, mely a feudális társadalom fejlődésének, átalakulásának kívánt új utakat nyitni, Magyarországon is éreztette hatását. Kiemelkedő szerepet játszott a magyar nyelv fejlődésében is: ekkor történt az első, bár csak töredékesen megvalósult kísérlet a Biblia magyarítására is. Az egyház életének, szertartásainak megújítására irányuló törekvés egyúttal a társa- delmi feszültségeket is tükrözte: az egyház kulturális monopóliuma, s közvetve a hatalmi szerkezet ellen is irányult. Különösen erőteljessé azokon a vidékeken vált ez a folyamat, ahol a belső feszültségek amúgy is kiéleződtek. Ilyen volt az adott időszak Erdélye is. A Zsigmond uralma alatti főúri ligaharcok és a török fenyegetés fokozódó anyagi terhelést jelentett az erdélyi magyar és román jobbágyságra, s ez ellen a meggyengült központi hatalom nem tudott és nem is akart védelmet nyújtani. A különleges erdélyi jogviszonyok egyik fö vonása a székelység adó- mentessége, hosszú időn át tartó viszonylagos egysége már a század első évtizedeitől fölbom- lóban volt. A feszültség kirobbanásában végül két tényező játszott döntő szerepet. Az egyik a terjedő huszita tanok elleni kegyetlen fellépés visszahatása volt, a másik az, hogy Lépes György püspök az általa éveken át nem szedett egyházi tizedet visszamenőleg, és az elértéktelenedett pénz helyett kibocsájtott, jóval nagyobb értékű nemben egészen nagyszabású épületek is, mint például az 1829-ben megnyitbtt londoni Colosseum, melynek háromemeletes nézőterére két csigalépcső vezetett, sőt az akkor szenzáció számba menő gőzüzemű lift szolgálta a látogatók kényelmét. A körkép tőkeigényes vállalkozás, s a befektetés megtérülése csak nagy közönségsiker esetén volt remélhető. A témákat tehát mindenkor az emberek érdeklődéséhez, a megvalósítás módját az ízlésükhöz kellett igazítani. Ennek megfelelően három tématípus vált közkeletűvé. A távoli tájakat, egzotikus vidékeket és városokat ábrázoló képek azt hozták elérhető közelségbe, amit a nézők nem remélhettek a valóságban is meglátni. Az is előfordult, hogy jól ismert színteret választottak témául a festők, de azt olyan nézőpontból mutatták be, ahonnan a közönség nem tekinthette át a látványt. Ez valósult meg akkor is, amikor a londoni Szent Pál székes- egyház tatarozásra szorult, s a helyreállítással megbízott Thomas Hor- nort a kupolából eléje táruló főváros látványa ösztönözte a három- ezerhétszáz négyzetméternyi, rendkívül részletes látkép megfestésére, melyet aztán 1829-től mindössze néhány éven át láthattak a Colosseum vendégei. A holland Hendrik Willem Mesdag pedig állítólag azért festette meg a Hágához közeli Sche- veningen látképét, mert ottani kedvenc tartózkodási helyét veszély fenyegette, s nem sokkal később valóban a városka tengerparti üdülőhellyé fejlesztésének esett áldozatul. Hágában ma is látható az 1881- ben keletkezett, s azóta dokumentumértékűvé' vált körkép, mellyel alkotója a tervek ellen kívánt tiltakozni. A másik nagy népszerűségre szert tett téma a nemzeti múlt jelentős eseményeinek fölelevenítése. Ilyen például az igen termékeny körképfestő, Paul Philippoteaux 1883 körül készített műve, mely az amerikai Polgárháború Gettysburgnál lezajlott csatáját örökítette meg, s amely az ütközet színhelyén ma is látható. Ugyancsak a nemzeti történelem jelentős eseménye a témája a magyar millenniumi ünnepségek tiszteletére készült Feszty-körképnek is. A harmadik témakör bibliai jelenetek ábrázolása volt, ezek a művek többnyire a zarándokutak mentén, fontosabb búcsújáróhelyeken álltak. DOBRÁS ZSÓFIA
