Múzsák - Múzeumi Magazin 1987 (Budapest, 1987)
1987 / 4. szám
többi, a népművészet által közvetített ősi keleti ornamentális motívum formái közé, saját formanyelvi szótárába illessze. Lechner még egyszer, a pozsonyi Erzsébet templom mellett épült gimnáziumon alkalmazta a bikafejes motívumot, mint az eresz vízgyűjtő edényeit le- fedő-díszítö formát, még egyértelműbben a népművészeti motívumok egyikeként kezelve azt. Pogány Móric 1907-es pályaterve a Batthyány örökmécses pályázaton első dijat nyert, de később egy egészen más változat valósult meg. Az eredeti terven nyújtott, lábakon álló boglyakupola alatt a bikafejes csanak stili-' zált, nagyított változata állt, nemcsak mint mécses, hanem egyben mint kultikus tárgy. Nemzeti nagyjaink emlékei közül Arany János margitszigeti szobrát díszítette még két bikafejes csanak Stróbl Alajos megformálásában. Az 1912-ben felállított műalkotásnak ez a része eltűnt, akárcsak 1986-ban a Pálffy György utca 10-es számú ház lépcsőházát díszítő, 1910-ból származó műkő ivócsanak. A motívum egyre gyakoribb alkalmazása, majd az első világháborús hósi emlékműveken a dicsőséges múltat jelképező szimbólumok közé történt besorolása közelebb állt az 1900-as Alpár-féle historikus értelmezéshez, mint az emlék mitologikus tartalmának lényegét megragadó lechneri gondolathoz. Az 1915-ös Isten kardja. Hösök emléke című tervgyűjteményben Málnai Béla és Vágó László javaslatán szerepel az áldozati mécsesként szolgáló bikafejes motívum. Ez meg is épült az 1917-es Új Köztemetői hósi emlékművön és több későbbi vidéki szobor díszítményeként. Ugyancsak a halottkultuszhoz kötődik a motívum megjelenése a debreceni ravatalozó és krematórium Borsos József tervezte, 1932-ben elkészült épületén. A két világháború közötti magyar építészet e kimagasló remeke a saját korának színvonalán összegzi a századforduló főbb törekvéseit. A színes, mázas csempék háttere előtt a tégla oromfalak tetejét ékesítő bronz ivócsanakok a lechneri formanyelvi kísérlet utolsó kisugárzását is jelentik. 1983-ban állították fel a Boráros téren Varga Imre nagyszabású szoboregyüttesét, amelynek része a korinthoszi oszloptöredék tetejére állított, a kortárs szobrászat nyelvén átstilizált részletezésű ivócsanak. A pécsi Zsolnay-kút bikafeje, 1910 Az égberagadási jelenet 1987 tavaszán került a helyére Sárospatakon, a Makovecz Imre tervezte Művelődés Háza előtt Péterffy László két monumentális obeliszkje. A két mitológiai ábrázolás közül a jobboldali az égberagadás nagyszent- miklósi aranykincsról ismert jelenete. (Baloldalt a szkíta-avar-magyar leletekről ismert szarvas-csodaszarvas alakja.) Az értelmezési nehézségek ellenére a jelenet legfontosabb tanulságának az látszik, hogy egyetlen ismert eurázsiai műveltségből sem magyarázható teljességében, de mindegyikkel volt kapcsolata. A kincset keletkezésének technológiai és mitológiai, mesterségbeli és tematikai feltételei pedig leginkább a Kárpát-medencéhez, a honfoglalás kori magyar fejedelemséghez kötik. Ezáltal ez a jelenet, konkrét értelmezésétől függetlenül, a magyar kultúra ősi rétegeinek egy univerzális (ma már csak meglepően azonos leleteiből ismert) kultúrába való beágyazódását jelzi és jelképezi. Ez igazolja Lechner azon törekvését is, hogy a bikafejet az ugyancsak ősi, univerzális kap- csalatokat őrző népművészeti motívumok közé helyezze. A népművészet jeleinek feledésbe merült jelentéstartalmát kutató Makovecz Imre által inspirált sárospataki együttesben a nagyszentmiklósi motívum ezt a jelképet hordozza a művelődés e mai centrumában. A lenyűgöző elhelyezésű és méretű szobor az eredeti jelenet témáját követi, ábrázolásmódja azonban teljesen naturális. A mitologikus griffet igazi sas, a talán a közösség termékeny ősanyját, talán más elragadott személyt férfialak helyettesíti. A két lény méretarányának különbségéből és a naturális módon megjelenített, ám mégis valószerűtlen jelenetből áradó rendkívüli feszültség a mögöttes tartalomra, a megmagyarázatlan, valahol a közös tudatalatti mélyén rejtőző mítoszra irányítja a figyelmet. A legfrissebb építészeti példa: Blazsek Gyöngyvér a zalaegerszegi Aranybárány szálloda belső berendezési terveinek készítésekor az égberagadási jelenet formai elemzésével jutott olyan bútorkontúrokhoz, amelyek az egységesen megoldott belső terekben konkrét utalások nélkül is az ismerösség-othonosság érzetét tudják kelteni a Kárpát-medencében. GERLE JÁNOS 13
