Múzsák - Múzeumi Magazin 1987 (Budapest, 1987)
1987 / 3. szám
ÚJJÁSZÜLETÉSE átitatják rovarölő folyadékkal, mely egyenletesen oszlik el a felületen, és hosszú időn át védi az anyagot. A festmény hátsó oldalát eredetileg vastag viasz- és gyantaréteggel vonták be, így/ elegendő volt a lyukakon befecskendezni a folyadékot. Majd ugyanezzel a folyadékkal bekenték a kép szélét, ahol nem volt se viasz-, se gyantaréteg. Ez után következett a tisztítás. Ez az eljárás nem az eredeti anyagokon lévő rétegződés teljes eltávolítását jelenti, hanem a rétegződések megkülönböztetett és fokozatos módon való lefinomítá- sát, hogy a színek között harmonikus kapcsolat jöjjön létre. Ezek után kellett eltávolítani azokat az anyagokat, melyek a művet meghamisítanák. A képen természetes fényben is látható volt az a színelváltozás, mely a festmény felületén lévő festék és a lerakodási anyagok különféle rétegződéséből keletkezett. Különösen kitűnt a már említett sárgásbarna egyenetlen sávos réteg. Az ultraviola sugarakkal való átvilágítás során láthatóvá váltak nemcsak a felületi rétegződések, hanem apróbb javítgatások is, szinte a kép egész felületén, valamint a szúrágta lyukak, színelcsúszások, melyek a sötétebb árnyékos részeken jobban kitűntek. Ezek után a szúrágta lyukak betömése és festékkel való kiegészítése következett, majd a színelcsúszásokat javították ki. A lyukakat teljesen kiegészítették, a színelcsúszásokat pedig lehetőség szerint csökkentették. A legutolsó műveletnél a védőréteget ecsettel, nagyon vékonyan kenték fel, és ugyanezt az anyagot más mértékben oldva a képre permetezték. Ezzel befejeződött a restaurálás. Közel ötszáz év telt el a Tondo Doni keletkezése óta. A legutóbbi restaurálás után elmondható, hogy a kép ismét eredeti szépségében pompázik, s újból várja művészettörténész és laikus látogatóit a firenzei Uffizi Képtárban. VIRÁG KATALIN Restaurálás után
