Múzsák - Múzeumi Magazin 1987 (Budapest, 1987)
1987 / 3. szám
társaskocsik városi közlekedésben betöltött szerepét. Eszerint az omnibusznak a közúti vasúttal még nem rendelkező fővárosi területeket kell bekapcsolni a közlekedési hálózatba. Nyolc olyan útvonalat írtak elő, amelyeken kívánatosnak tartották a társaskocsi-járatok fenntartását, illetve megindítását. A tervezett vonalhálózat azonban soha nem valósult meg. A rendelet közlekedés- biztonsági előírásokat is tartalmazott, s kitért a kocsik méretére, berendezésére, a kocsisok és a kalauzok kötelességeire is. A tülekedés elkerülése érdekében „helyutalványok” bevezetését írta elő. Elrendelték a forgalomban lévő omnibuszok felülvizsgálatát. Ez szomorú eredményt hozott, a régi kocsik közül kevés felelt meg az előírásoknak. Ezért engedményeket tettek, időt adtak a szükséges átalakítások elvégzésére, s addig ideiglenes engedélyt kaptak a tulajdonosok. így egy évtizedig még várni kellett az omnibusz-közlekedés gyökeres átalakításával. Ez idő alatt újabb vetélytársak jelentkeztek: a gőzüzemű városi és elővárosi vasutak, valamint a villamos- vasút. Az omnibusz azonban maradt, s megfiatalodott. 1895-ben megalakult a Budapesti Társaskocsi Rt., amely öt útvonalon 55 kocsit járatott. A kisvállalkozók ötven—hetven omnibusszal vettek részt a forgalomban. Az omnibusz-társaság az első évet a hárommilliós utasforgalom ellenére veszteséggel zárta. A következő évben újabb kocsikat vásároltak, a millenniumi kiállítás az omnibusz forgalmát is növelte, közel hatmillió utast szállítottak. A következő évben azonban a vállalkozás csődbe jutott. A társaskocsi közlekedés még ezt is kiheverte. Néhány hónap múlva az Első Magyar Közlekedési Rt. (későbbi nevén Székesfővárosi Közlekedési Rt.) újra megindította a forgalmat. 1898-ban harminc-negyven kocsival kétmillió utast szállítottak. 1901-ben a kocsik számát százkettőre növelték. A romantikus közlekedési eszköz forgalma egyre nőtt. 1913-ban volt a legtöbb utasa, közel tizennégy millió. A fellendülés ellenére az omnibusz ideje lejárt. Megkezdte térhódítását a motorizált utód, az autóbusz, amely a főváros és a vidéki városok útjairól is kiszorította lófogatú elődjét. Az omnibusz-forgalom már az első világháborút követő években egyre jelentéktelenebbé vált, nem érhette meg századik születésnapját, az utolsónak maradt Villányi úti omnibuszvonal 1929. november 5-én megszűnt. MEDVECZKI AGNES MANHATTAN Emeletes kocsi és az alkalmazottak
