Múzsák - Múzeumi Magazin 1987 (Budapest, 1987)
1987 / 3. szám
tízezer tonna lisztet adott el. 1895- ben már az ország második malmának számított, Angliába, Francia- országba, Ausztriába és az akkori monarchia más területeire szállított finomlisztet. 1907-ben teljesítménye tovább növekedett azzal, hogy beszereltek egy hatszázötven lóerős gőzgépet. 1912-re félautomatikus, öt vagon napi teljesítményű malommá fejlődött, 1913-ban pedig már tizenkét vagon a napi teljesítménye az addigra már automatikus berendezéseknek köszönhetően. 1914-ben megalakul az „Első Békéscsabai Gőzmalom, Rosenthal Márton R. T.”, és ez a név márka lett és maradt is az államosításig. 1915-ben a malom lisztpor-robbanás következtében leégett. Az újjáépítés után, 1916-ban teljesítménye tizenöt vagon napi mennyiségre növekedett. Ekkor fejeződik be egy 250 vagonos gabonatároló építése is. Az I. világháború után a trianoni békeszerződés következményeként, az ország többi nagy malmához hasonlóan hagyományos piacai átmenetileg elvesztek. A malom 1945 előtti fejlődése ezzel a korszakkal lezárult. Békés, Füzesgyarmat, Gyo- ma, Gyula, Orosháza, Szeghalom, Szarvas és Tótkomlós malomipara a csabaihoz hasonlóan fejlődött, de Békéscsabán jóval több malom volt, mint a többi helységben. A csabai malommal közel egyidőben, az GŐZERŐVEL Békéscsaba, István malom 1852—54-es években Szarvason épült gőzmalom, és működött Első Szarvasi Gőzmalom néven. Ez a malom is közvetlenül indította el a szarvasi száraz- és szélmalmok hanyatlását, illetve fokozatos eltűnését. Ezen kívül a szélenergia bizonytalansága miatt néhány szélmalmot gőzgéppel is üzemeltettek az 1865— 70-es években, de a XIX. század végén létesült további szarvasi gőzmalmok, Robitsek Károly és Pohl Gábor malmai végképp eldöntötték a verseny állását. A XX. század első évtizedeiben gomba módra szaporodtak a megye községeiben a ki- sebb-nagyobb kapacitású gőz, szívógáz vagy dízel meghajtású malmok és darálók. Nem egy ilyen malom tisztasági fürdővel és villanyárammal látta el a községet. A fürdő vize és a villanyáram „melléktermékként” jelentkezett. A malmok fejlődéstörténete tanulságos, mert mint Marx is írja: „a gépi berendezés egész fejlődéstörténetét nyomon lehet követni a gabonamalmok történetén". Nagy előrelépés volt a hengerekkel való őrlés, a hengerszékek bevezetése, hiszen a malomkövekkel való őrlés, egészen a Bibliában ötezer évvel ezelőtt említett első írott előfordulástól a múlt század harmadik harmadáig uralkodó technológia volt. CSŐSZ SZABÓ ISTVÁN Vésztő, Gazdák malma Mezóberény, Winter malom
