Múzsák - Múzeumi Magazin 1987 (Budapest, 1987)

1987 / 3. szám

igfe sssfâi AtnfrS i^íttíA fK.Kii/ilariclJM fii'Acfori/laffiSif ^it i’ f 'klc fia Italer WTO/ClMílsi £ÄN YVES W//^MpCGXXXD? ştriidâM ffiijiit, a’ Iziildtctü \%c/zm n mcrciú; 'CJ/r/i'j korabeli divatnak megfelelően öltözött kereszt­anya kezében tartja a pólyába csavart csecsemőt, akire a vele szemben álló, a korabeli leírásokból ismert viseletben lévő prédikátor önti a kereszt­vizet, többnyire ónkannából. Ezekről az ábrázolá­sokról éppen a közvetlenségük, sőt sutaságuk révén több olyan szokáselem is leolvasható, ame­lyeket más írott források vagy a szájhagyomány alig vagy egyáltalán nem őrzött meg számunkra. A viseletek, a képek szereplőinek életkora, a szertartásnál használt tárgyak és használati mód­juk, valamint a gesztusok mind az egykori közös­ségi elvárásokat fejezik ki. Dokumentum-jellegük mellett ezek az ábrázolások egyúttal ideálképek is, amelyek értelmezéséhez a korra és környezet­re vonatkozó más ismeretekre is szükség van. A képeken például akkor is csak egy keresztanya látható, ha a felsorolásban több keresztszülő- párról tesznek említést. Azt sem tudjuk bizton­sággal eldönteni, hogy a keresztanya, a csecse­mő és a lelkész mellett néhány esetben meg­jelenő férfialaknak van-e ikonográfiái szerepe. A kép és a szöveg egybevetéséből ugyanis nem derül ki, hogy a keresztapa vagy az apa lát­ható-e rajtuk. L m

Next

/
Thumbnails
Contents