Múzsák - Múzeumi Magazin 1986 (Budapest, 1986)

1986 / 2. szám

előtti térről, mint a hatalom felől érkező napsugarak, harminckét nyílegyenes út indul a szélrózsa minden irányába. Az áttekinthetet­len, kusza középkori városokhoz ké­pest ez a planstadt egyértelműen jelezte lakói társadalmi helyzetét. A naprendszer középpontjához, a kastélyhoz közel laktak a városi elő­kelőségek, s minél inkább „naptá­volba” kerülünk, annál alacsonyabb rétegek lakóhelyei közé jutunk. A Karlsruhétól északra, a Rajna és a Neckar torkolata közötti félszigeten felépült Mannheim a városépítészet végletekig leegyszerűsített sémája. A századokon át jelentéktelen ha­lásztelepülés helyén a XVII. század­ban IV. Frigyes pfalzi választófeje­delem alapított erődöt. A kör alakú fallal körülvett, szabályos derék­szögű utcahálózatú települést a há­borúskodások során többször is le­rombolták ugyan, de újból és újból felépítették. 1720-ban, amikor a város hercegi székhely lett, kezdtek hozzá a Rajna felőli oldalon Német­ország legnagyobb barokk kastélyá­nak építéséhez. A Rajna és a Neckar közötti nyílegyenes útvonal tenge­lyében felépülő kastély oldalszár­nyaival szinte az egész város felé kinyújtotta karjait. A XVIII, század közepe táján, Károly Teodor válasz­tófejedelem uralkodása idején a várost „pfalzi Firenze", „Neckar parti Athén” nevekkel illették. Goethe barátságosnak nevezte Mannheimet, és az egyenlőség jel­Középkori Duna-híd Regensburgban Óvárosi utca Passauban Kút és favázas ház Nürnbergben képének tartotta. A lírikusként és állami hivatalnokként egyaránt is­mert Joseph von Eichendorffot ki­fejezetten meglepte „egy ennyire modern város kellemes látványa. A házak alacsonyak, de szépek, és néhány palotától eltekintve, mind­egyik ugyanolyan magas”. A házak magasságának a választófejedelmi kastély tetőszintje szabott határt. A racionalisztikus gondolkodás azonban nem is a mértani szabá- bályosságú alaprajzból, hanem az egyes négyszög alakú háztömbök számozásából tűnik ki. Ez valóban a sakktáblát juttatja eszünkbe. A ház­tömbök számozása a kastély bal ol­dalán kezdődik: A1, A2, A3, majd a következő házsorban B1, B2 és így tovább a Neckar-parti KI, K2, K3, K4-ig. Utána a kastély jobb oldalá­tól folytatódik: L1, L2, egészen a Neckarig, ahol a 143. háztömb az U6-OS számmal végződik. Az agyon­gépesített XX. század utolsó évtize­deiben a planstadtok józansága he­lyett inkább a középkori városok látszólagos rendezetlensége vonzza az idegeneket. A romantikus jelző­nek ismét nagy keletje van. A kö­zépkori hitelességhez mindenkép­pen, a romantikához már kevésbé szükséges cserzőműhely, kezdetle­ges árnyékszékek, városi sertésólak „hangulatától" pedig valószínűleg mindenki eltekint. NEMERKÉNYI ANTAL Lakótorony Regensburgban 43

Next

/
Thumbnails
Contents