Múzsák - Múzeumi Magazin 1986 (Budapest, 1986)
1986 / 4. szám
további tökéletesítése lehetővé tette, hogy a már kisebb méretű légszívó felkerüljön az emeletre, a lakásokba. A benzinmotoros porszívók azonban bonyolultságuk miatt általánosan nem terjedtek el. A villanymotorok korszerűsödése gyors fordu- latú gépeket eredményezett, s 1930-ban a sebesen forgó ventillátorlapát szívó hatását kihasználva megszületett a kis súlyú háztartási porszívó. A kis villanymotor egyre újabb ötleteket adott a házimunka könnyítésére. A kefélőgép a padlófé- nyesítés nehéz munkáját lett volna hivatott köny- nyíteni, de nem aratott átütő sikert. A jobb tisztítószerek, korszerű anyagok derékba törték a padlókefélő pályafutását. A húszas években a konyhai munka könnyítésére sok tartozékkal kiegészíthető villanymotoros konyhagép készült. A haladásra nem tekintő háziasszonyok azonban úgy vélték, hogy a gép összeillesztése, szétszerelése, tisztítása olyan munkaigényes, hogy továbbra is inkább kézzel vágják a zöldséget, kézi erővel keverik a tésztát. A konyhagép sorsára jutott sok más hasonló találmány is, mint a villamos almahámozó, mazsolamagozó és légycsapó. A háziasszonyok tetszését az önálló szerkezetek nyerték meg, amelyeket nem kellett összeállítani, így a kávédaráló, a turmixgép, a kávéfőző, a kenyérpirító és a vasaló. A nehéz öntöttvas vasaló melegítésére jól megfelelt a tűzhely forró felülete, de a hőfokát alig lehetett szabályozni. Az állandó hőmérséklet biztosítása érdekében a vasaló belsejébe izzó faszén parazsat helyeztek, és a vasaló lóbálásával élesztgették a faszén izzását. 1900-ban a spirituszlángon melegedő vasaló lett népszerű, de a városi gázhálózat kiépülésével hamarosan elterAz első forgódobos mosógép jedt a gázvasaló. Majd egy emberöltőn át gázlángon melegített súlyos vasalóval simították el a kézelők, csipkék ráncait. Az első villamos árammal melegített vasaló 1880-ban jelent meg, és nem keltett különösebb feltűnést, mert formája hűen utánozta a megszokott régit. A drága platinaszálat külön melegítő talpba építették be, melyre vissza kellett helyezni az öntöttvas testet. 1924- ben forradalmi átalakulás következett, a hőszál a vastest belsejébe került, s még egy bonyolult hőfokszabályozó is növelte a kényelmet. Az első bimetálos hőfokszabályozóval ellátott vasaló 1950- ben készült. A mosás sokévezredes kellékei hajdan a teknő, deszka, súlykolófa, kefe, szappan és a szóda voltak. E nehéz munka megkönnyítésére sok elmés szerkezet készült, köztük a fából készült keverőlapátos mosóüst. A keverőlapátokat ide-oda mozgatott kar hozta működésbe, majd ezt egy kút- kerékhez hasonló meghajtószerkezet váltotta fel. 1920-ban készült az első olyan eszköz, amely kiküszöbölte a fizikai munkát: az alulról fűtött mosóüst, mely a kávéfőzőhöz hasonlóan működött. A felmelegedett mosóvíz gőze a lúgot egy csövön át felnyomta a ruha fölé, ahonnan az a ruhán átáramolva az üst fenekére süllyedt. A többszöri vízáramlás biztosította a mechanikai tisztítóhatást, ám igencsak lassan, mert a mosás jó hét órát vett igénybe. A mosóiét szódából, szappanból, szalmiákból, klórból és terpentinből kellett összeállítani. A keverőlapátos mosóüstöt 1914- ben kapcsolták össze villanymotorral, és egy szivattyúval a mosószer áramoltatását is megoldották. Újabb korszerűsödést jelentett volna az 1920-ban szabadalmaztatott forgódobos mosógép, ha a kivitelezését az akkori technikai szint nem akadályozta volna. így azonban erre az újdonságra még évtizedeket kellett várni. Nálunk pedig csak 1950-ben kezdték gyártani a forgódobos mosógépet. A ruhát a dob emelte meg és ejtette vissza a mosólébe, s ezzel a művelettel jó mechanikai tiszítóhatást ért el. A forgódobos mosógép már alkalmasnak bizonyult a további fejlesztésre és az automatizálásra. A szárítást különálló centrifuga gyorsította meg, de a hatvanas évek közepétől a mosógép már ezt a műveletet is elvégzi. L. RIEDEL LÓRÁNT A Booth-féle vákuumtisztító kocsi
