Múzsák - Múzeumi Magazin 1986 (Budapest, 1986)
1986 / 3. szám
Hírvivő a XVI. században Chudy kódja resztények. Öt óra múltán kezükön volt a vár. Fényes haditett volt, Pálffy Miklós, a Hunyadi mellett leghíresebb török elleni hadvezér életének legjelentősebb győzelme. Győr volt a legjobban felszerelt, legjobban kiépített magyar vár, „az egész kereszténység, de különösen Ausztria és a magyar korona" védőbástyája, s noha 1954 óta a dölyfös Ali bég bitorolta, s fennen hirdette, hogy „előbb megszólal a várharang érckakasa, mintsem Győr a keresztények kezébe jusson", most Ausztria és egész Németország igazi kulcsa mégis visszakerült a keresztény Európa kezébe. Európa rég várta a győzelmet. Schwarzenberg fővezér nem is késlekedett az örömhír világgá röpítésével. Futárt indított Prágába, Rudolf császárhoz. Böcheim hadititkár váltott lovakkal, naponta nyolcvan—száz kilométert is megtett, míg négy nap múlva, április 3-án Prágába érkezett. Akkor néhány percre el kellett vonja császára figyelmét kedvenc távcsövéről, hogy megtegye jelentését. Am Rudolf a futár legnagyobb ámulatára közölte, hogy már mindent tud, minden részletet ismer, azt is, mikor, mely kapunál, mi módon sikerült a várat bevenni. A tudós császár aztán elmagyarázta, hogy titokban neki és Schwarzenbergnek is van egy tükörből és egy mágneskőből álló készüléke, melynek kezelését t -1 oooo* b -I* 000*0 C -I ooo d -140 00*00 t- 101 oo*o< t- 110 oo**o 9 - III oo*** h -looo 0*000 I-1001 0*001 k-loio 0*0*0 I - 1011 0*0** m - iioo o**oo n- női o**o* 0 - 1110 o***o p •Ilii o**** q >ioooo •oooo r-ioooi • OOO* /-IOOIO • 00*0 S -10011 • OO** t - 101 00 • 0*00 II - 101 0 I • 0*0* •o**o • O*** X - II00o • •OOO y 11001 • •OO* Z - 110 010 •*o*o SCh-IIOII •*o** i - 111 0 0 •••oo 4* ifioi • **o* ü - Ilii o • •••O hivojel ooooo mii • •••• N»9r kftű OOOOO o írásjel O OOOOO • színje gr OOOOO OOOOO OOOOO HOLDTÁVÍRÓ ÉS SZEMAFOR 1589-ben III. Henrik, az utolsó Valois-házból származó francia király halálának híre tizenöt nap alatt jutott el Párizsból Marseille-be. Ugyanakkor a prágai Rudolf császárnak már jobb hírszolgálata volt. Legalábbis, ha elfogadjuk az udvarában magas tisztséget elért, nagy műveltségű, széles látókörű Franz Christoph Khevenhiller gróf Annales Ferdinandei című, a kortársak által tárgyilagosnak ítélt műve tudósítását a holdtávíróról, öt éve tartott már a török elleni „hosszú háború", amikor 1598. március 27-én Pálffy Miklós és a szövetséges Adolf Schwarzenberg négyezer vallon, német, spanyol, francia és magyar gyalogos és lovas élén a lehető legnagyobb csendben Komáromból Győr várának felmentésére indult. Két napi menetelés után a 29-ére virradó éjjel Győr fehérvári kapuja alá érkeztek. Csillagos, holdvilágos éj volt, s tarthattak tőle, hogy a török fölfedezi és meghiúsítja tervezett támadásukat. Ám hirtelen vihar kerekedett, s Pálffy néhány törökül tudó katonája elvonta az őrség figyelmét, eközben a vitéz és találékony lotha- ringiai Vavecourt főhadnagy a mintegy húsz évvel azelőtt föltalált petárdákkal berobbantotta a kaput. A résen könnyűszerrel hatoltak be a keegy angoltól eltanulva, holdfény tovavetítésével váltottak jeleket többszáz kilométer távolságból. A fővezér pedig — így a császár — a győzelem után tüstént leadta jelzéseit. A hírvivő kétségeit eloszlatta a császár magyarázata, de a technikatörténet későbbi kutatói gyanakodtak. A svájci Alte und Neue Welt 1896-ban nem tartja kizártnak, hogy a kiváló tudósokat foglalkoztató Rudolf ismerhette a tükörtáviratozást, hiszen maga is jártas az asztrológiában és az alkímiában, a rossznyelvek szerint több időt töltött tudós kedvteléseivel, mint országai kormányzásával. De meglehet, hogy a Babakurtra latinosított nevű Vavecourt előzte meg a hírvivőt. Ez időben Rudolf udvarában élt John Dee angol matematikus és csillagász. Minden valószínűség szerint ő közvetítette Rudolfhoz és bizalmas embereihez a tükörtávírás rejtelmeit, amely voltaképpen már akkor sem volt újdonság. Giambattista della Porta már 1553-ban leírt ilyen távjelzőt Magia Naturalis című művében. Olyan parabolikus homorú tükörről tudósít, amelynek segítségével a nap sugarait a végtelenbe lehet irányítani, s így a Hold felületére betűket vetíteni. írt a Rudolfnak is sok talányt okozó mágnes egymást vonzó sarkairól is. Említést tesz róla, hogy noha elsősorban iránytűként vagy tájolóként vált ismertté, felhasználták városok, országrészek felméréséhez, ágyúlövegek irányzásához. A Khevenhiller által említett mágneskó is a nagy távolságra vetített holdfény pontos irányzását segíthette. Egymásra nagy távolságból is hatást gyakorló tulajdonságuk adhatta az ötletet, hogy felhasználják a hírtovábbításnál. Rudolfról két év múlva elhíresztelték, hogy elmebeteg. A holdtávíró feledésbe merült, művelődéstörténeti adalékká vált. Jó kétszáz év múltán két találmányban visszatért az elve: Gauss heliotropjában (földmérő naptükör) és Wheatstone tűs távjelzó- jében. Időközben még sok, mosolyt keltő találmány született. Kessler hordó fenekét ütötte ki, majd egy emeltyús lapot helyezett eléje. Gyertyát tett bele, ami az emeltyű mozgatásával vált láthatóvá. Az ábécé első betűjét egy, s rendre tovább, a harminckettediket harminckét emeléssel jelezte. Nehézkes jelzési mód lehetett. Hook akasztófákat hasznosított távjelzésre. Színes kartonokból hatalmas betűket vágott ki, s egymás utáni felakasztásukkal közvetített híreket, üzeneteket.
