Múzsák - Múzeumi Magazin 1986 (Budapest, 1986)
1986 / 3. szám
Hívom A harangok évezredes története gazdag és változatos. A legrégibb időkben a kínaiak porcelánból készült csengettyűket használtak. Rendeletek őrködtek tiszta hangjuk felett, amelyek az örökkévalóság szent harmóniáját védték. A hindukat gyöngyház, a sziámiakat kristály csengety- tyűk hívták a vallási szertartásokhoz. A legenda szerint az első nagy harangot Paulinus püspök készíttette egy olasz város számára 394-ben. Az istentisztelet kezdetét Rómában harangozással jelezték, Sabinianus pápa 605-ben kiadott rendeleté óta. Az első történelmi jelentőségű harang a franciaországi Orléans városának Szent István katedrálisában volt. Ennek köszönhető, hogy a város megmenekült, amikor Chlotár frank király megtámadta. Az orléans-i püspök ugyanis harangokkal riadóztatta a lakosságot. A szokatlan és erős hang a frank katonaságot fejvesztett menekülésre késztette. Később, Nagy Károly korában Németországban is elterjedt a harang, majd szerte Európában használatossá vált. A keleti egyházban 871-tól kezdve honosodtak meg a harangok. Basilius bizánci császár I. Orsó velencei dózsétól tizenkét bronzból készült harangot kapott, amelyeket az Isteni Bölcsesség temploma mellett (ma az Aja Szófia Isztambulban), erre a célra épült harangtoronyban helyeztetett el. A római katolikus templomok tornyaiban 1169 óta vannak harangok. Méretük és súlyuk tág határok közt váltakozik. A világ legnagyobb harangjai közé tartozott az 1563-ból származó moszkai Cár Kolokol. Magassága hat és fél méter, súlya mintegy kétszáz tonna. Egy tűzvész alkalmával a harang lezuhant és összetört. Alekszej Mihajlo- vics cár új, nagyobb harangot öntetett az anyagából. Egy újabb tűz alkalmával, 1701-ben ez is lezuhant, és ekkor helyezték el mai helyén, a Kreml mellett. Moszkva másik harangja az úgynevezett Bolsoj 1819-ből való, súlya nyolcvan tonna. Említésre méltó még Kyoto 76 és fél tonnás, a kölni 25 és fél tonnás és az olmützi dóm mintegy 29 tonna súlyú harangja. Nevezetes harangok szólnak a milánói dóm és a párizsi Notre Dame tornyában. Magyarország legnagyobb harangjai közé tartozik a szegedi Fogadalmi templomé. A régi Szegedet szinte teljesen elpusztító 1879. évi árvíz után tettek fogadalmat az akkori városatyák, hogy ha a város újjáépül, nagyméretű templomot emelnek. Nagyobb megszakítással csak 1929-ben készült el a 81 méter hosszú, 51 méter széles templom, melynek két tornya egyenként 93 méter magas. A harangokat egyházi célokon kívül a mindennapi életben is használták. Ilyen volt egykor Torinóban a „kenyérharang". Kora reggel szólaltatták meg, így figyelmeztették a háziasszonyokat a kenyérsütés idejére. A kölni harang hangjára kezdték el annak idején felsöpörni az utcákat a háztulajdonosok. A gdanski harang azért szólt, hogy a fogadósok kinyithatják üzletüket. A déli harangszót még Hunyadi János 1456-os nándorfehérvári diadala előtt rendelte el III. Kalixtus pápa, könyörgésként a győzelemért, s ez állandósult a győztes csata emlékére. A harangok a régi háborúkban nagy fontossággal bírtak az úgynevezett „harangjog" által. Régi katonai szokásjog volt, hogy az elfoglalt város valamennyi harangja a hódító tüzérség parancsnokát illette. A parancsnok rendszerint tekintettel volt a lakosság harangjaihoz való ragaszkodására, ezért váltságdíj fejében lemondott róluk. A második világháború idején a megszálló német katonaság nem volt ilyen kegyes, és az országból több mint kétezer harangot vitt el. Báthori Zsófia munkácsi harangja, 1677
