Múzsák - Múzeumi Magazin 1986 (Budapest, 1986)
1986 / 3. szám
A várudvar részlete A felsó vár udvara A kápolna S zlovákiában, Rozsnyó közelében, a a Cseremosnya völgye fölött, kúp ( alakú kopasz köszirten emelkedik a I kuruc harcok dalaiban is sokszor megénekelt Krasznahorka, a teljesen épen maradt középkori várak egyike. Gyönyörű erdócske — ez Krasznahorka neve Mikszáth fordításában. Kecses tornyaival, magas falával a hegytetőn olyan, mint óriáskirály fején a korona. A gyermeki képzelet ilyennek látja az igazi várat. A vár bejárata előtt tekintenek le a völgybe az 1545—95 között öntött, úgynevezett Bebek-ágyúk, ezek közül kettőt még az 1848— 49-es szabadságharcban is használtak a honvédek. Három időszakban, három család építtette, fejlesztette tovább: a Máriássy-, a Bebek- és az Andrássy-család. 1320 körül, az Anjou-korban, a szepesi származású Máriássy-család emelte a szepes—gömöri kereskedelmi út védelmére, tekintettel a környék gazdag ércbányáira. Kezdetben csak egytornyú kis erődítmény volt. Az évszázadok során nagyobbodott, szépült, s vált mind erősebb várrá. 1341-ben Castrum Krazna- horka; 1426-ban Craznahorka, 1472-ben Krazna- hora néven szerepel az egykorú levelekben. A várban egy emberöltővel ezelőtt még grófok laktak: a Székelyföldről származott csíkszent- mihályi és krasznahorkai Andrássyak. Krasznahorka 1676—1719 között Gömör vármegye székhelye volt. A rozsnyói országgyűlés idején II. Rákóczi Ferenc fejedelem a vár emeleti termeiben lakott. Krasznahorka különös szerencséje, hogy 1711 után a bécsi haditanács nem romboltatta le, mert csak kastélynak, s nem várnak minősítették. így maradhatott meg ma is látható reneszánsz formájában. 1906 óta vármúzeum, melyet még gróf Andrássy Dénes alapított. A vármúzeumban látható az egykorú szabad tűzhelyes konyha, szabad kéménnyel, női teázó, falán II. Rákóczi Ferenc felesége, Amália Sarolta képe, alatta imazsámolynak is használható borszék, valamint a zeneterem, különféle régi hangszerekkel, köztük tárogatókkal. Az egymásba nyíló termek falán több családi arckép függ: Andrássy István, a kuruc generális, Lőcse város kapitánya és neje, Serédy Zsófia, valamint István öccse, Andrássy Miklós, a krasznahorkai várkapitány, Korponai János kuruc huszárkapitány és a szépasszony: Korponai Jánosné, a „lőcsei fehér asszony”, Jókai regényének hősnője. Az egyéb képek közt Mária Terézia, Mária Lujza, Napóleon császár neje és fiuk, a „Sasfiók", a reichstadti herceg, osztrák káplári egyenruhában. Értékesek a bútorok is, például a Rákóczi- féle nagy álló szekrény, valamint a XIX. századi női divatruhák: százados kézműipari remekek. Szembetűnők még a díszes és nagybecsű, régi magyar majolika-kályhák is. A lakosztályok fölött márványtáblák feliratokkal. Az egyik vörösmárvány tábla vésett szövege: „Vándor! Állj meg e szent helyen, mely a legnemesebb nő igaz mintaképének, Andrássy Franciska grófné érdemeinek megörökítésére van szánva. A lelki nagyság örök — minden más múlandó. Környezze azért az Ő ereklyéit az ideálokért lelkesedők tisztelete.” A fegyverterem vitrinjeiben elefántcsonttal díszített íjak és ágyúmakettek láthatók. A vár kínzókamrának berendezett átjárójában van egy középkori deres, eredeti vasalással és két bivaly- bőrtömlő, melyekkel a vár kútjából húzták fel a vizet. A Rákóczi-traktus első emeleti helyiségében egykor a várőrség tartózkodott. Ezt néhány díszes terem követi, majd a látványos tanácsterem. A tanácskozóasztal térítője a kuruc zászló mintái szerint készült. A díszes székek azért különböző magasságúak, hogy helyet foglalva az alacsonyabb vagy magasabb növésű uraságok egyformának látszódjanak. Több szinttel lejjebb, díszes, vasrácsos kapun át, a sziklába vésett nagy családi sírboltba vezet az út. A remekbe szabott szarkofágok mögött márványtáblák. A kriptához csatlakozik az egyszerű, reneszánszbarokk berendezésű, családi címerekkel ékes várkápolna. Az üvegkoporsóban Andrássy István lőcsei várkapitány felesége, Serédy Zsófia mu- mifiált holtteste látható. Az ósi vár lábánál, a kassai országút mellett áll a nagyméretű szecessziós Andrássy-mauzóleum, amelyet a jótékonyságáról ismert Andrássy Dénes gróf 1903-ban emeltetett felesége és a maga részére, egymillió aranykorona költséggel. A vár látképe m
