Múzsák - Múzeumi Magazin 1985 (Budapest, 1985)

1985 / 3. szám

ROMOKON ÉPÜLT TEMPLOMOK Andahuailillas spanyol telepesek építette temploma Freskótöredékek Andahuailillasban Peru földjén tízezer éve élnek em­berek, s az ország területén feltárt régészeti anyag szerint az első épí­tészeti emlékek a III. századból ma­radtak fenn. Az idővel leginkább da­coló építményeket az inka biroda­lom hozta létre. A XVI. századi spa­nyol hódítók lerombolták a birodal­mat templomaival, erődjeivel, palo­táival egyetemben. A romokon épült fel a sajátos forma- és stílusjegye­ket viselő koloniális barokk világ. A gyarmat népei, az indiánok, meszti- cek és a spanyolok leszármazottai megteremtették saját művészi for­manyelvüket. Az egyház nagy len­dülettel fogott a templomok és ko­lostorok építéséhez. A XVII. század első felére Latin vagy Indián Dél- Amerikában már hetvenezer temp­lom és ötszáz kolostor állt. A legelső templomok még pajtaszerű építmé­nyek voltak. Később a templomok egyre nagyobbak lettek, bár külse­jüket még szerénység, egyszerű homlokzat és tartózkodó provincia­lizmus jellemezte. Belsejüket később tették egyre díszesebbé. Andahuai­lillas temploma az elsők között épült egy inka templom romjain. A falu a Vilcanota völgyében fekszik. Külse­je tartózkodó. Építészetileg egysze­rű, egytornyú, egyhajós templom. Belseje már jóval gazdagabb díszí­tésű. Figyelemre méltó a barokk fő­oltár és a mór stílusú tetőzet. A mennyezet festett fakazettás. Az egyház és főleg az inkvizíció, ál­lam volt az államban. Hatalmas anyagi erőforrásokkal rendelkezett. 1620-ban Lima egyházi létesítményei a hozzájuk kapcsolódó ingatlanokkal együtt nagyobb területet foglaltak el, mint a város többi része együtt­véve. Országszerte új, hivalkodóbb építkezésekbe kezdtek. Akad köztük néhány nagyszerű építmény is. Az építészek tervrajzai sokszor csak egyszerű vázlatok voltak. A kivite­lezés során gyakori volt az improvi­záció: vagy a tényleges nehézségek vagy az építtető kérésére tértek el az eredeti tervektől. A munkaerő zöme az őslakosságból került ki, akik már régebben is ismerték a vályogvetés és a kőtömb-készítés módjait. Nagy ügyességgel használták őseik primi­tív eszközeit, de hamarosan tovább fejlesztették az Európából kapott fémeszközöket is. Az építményeket földrengés, tűzvész és háborúk ron­gálták meg, pusztították el, de épí­tőik fáradhatatlan makacssággal ja­vították ki, építették újjá műveiket. 1650-ben Cuzcót földrengés pusztí­totta. A székesegyházat, amit 1559­ben kezdtek el, részben újjá kellett építeni. Még nem volt egészen kész, amikor a földrengés a homlokzatot, a kápolnát, a toronytetőket megron­gálta. Az újabb helyreállítás után a katedrálist csak 1669-ben szentel­ték fel, bár 1654-ben megnyitották. A székesegyház különleges helyet foglal el Peru koloniális építészeté­ben. Nemes és eredeti épület, mely­nek stílusa meghatározza az egész magasföldi terület építészetét. A központi hajó boltozata 20, a tor­nyok 33 méter magasak. Szép kvá- derkövekből épült falaira tégiabol- tozatot építettek. A Plaza de Armast körülvevő nagy árkádos kolóniái stí­lusú épületek felett tömören, szilár­dan uralkodik a katedrális tömbje. Vaskos tornyai tetején gazdagon ta­golt felépítményben kaptak helyet a harangok. A templom külső díszí­tését a kapuzatokra összpontosítot­ták, amely az ötvösművészetre tá­maszkodó, úgynevezett platereszk stílus rusztikus változata. Széles al­építményen nyugszik. Mindkét ol­dalról egy-egy kisebb templom csat­lakozik hozzá. Jobb oldalt a jezsuita templom, a szebbnek kikiáltott La Compania, mellette a cuzcói egye­temnek otthont adó egykori szemi­nárium vörösbarna andezitből ké­szült épülete áll. Az épületegyüttes összbenyomása lenyűgöző. Cuzco egyházi épületekben igen gazdag. Itt áll Peru egyik legré­gebben épült kolostora, a Merced kolostor, a Nap Szüzek templomára épült Santa Catalina templom, a Nazarénusok kolostora, melynek egyik kapuja vegyíti az inka és a spanyol stílus jegyeit, a másik tisz­tán spanyol jellegű. Az 1555. január 18-án alapított új fővárosban, Limá­ban ekkor még alig volt épület. Ma szinte minden jelentősebb szentnek van temploma. A mai Catedrál e Ig- lésia del Sagrário helyén már az első évben emeltek egy 9x19 mé­teres egyszerű templomot. 1564-ben Alonso Gonzales Beltran egy nagy, háromhajós, oldalkápolnás katedrá­lis építésére kapott megbízást. A székesegyház építése azonban félbe­maradt, mert az építőmester meg­halt, az épületet pedig a földrengé­sek döntötték romba. Néhány oltár és fából faragott szobor kivételével ma az egész székesegyház új, bár az épület a koloniális stílust követ­te. A gyakori földrengések a Santo Domingo-kolostort, az inkvizíció egy­kori központját is megviselték. Az egykor hatalmas épületegyüttesből a káptalanterem még ma is eredeti 42

Next

/
Thumbnails
Contents