Múzsák - Múzeumi Magazin 1985 (Budapest, 1985)
1985 / 4. szám
// r Ülnek, állnak, fekszenek vagy éppen ágaskodnak, fogukat vicsorítják vagy egykedvűen, szomorú állatszemekkel néznek maguk elé — egyaránt fenségesek. Kőből készültek, néha bronzból, ritkábban fából, gipszből, ők, az oroszlánok. Sokféle feladatot töltenek be: kútfigurák, vízköpők, hidat, kapubejáratot őriznek, néha talapzatokon parádéznak vagy ajtón díszeleg dekoratív fejük, s megadóan foguk közt tartják a kopogtató rézkarikáját. Néha egészen sajátos a feladatuk: a régi Velence néhány hírhedt oroszlánjának szájába például a feljelentéseket volt szokás bedobni. Velencének egyébként címerállata is a közismert szárnyas oroszlán. Szent Márk evangélista attribútuma 827 óta díszíti a Szent Márk teret, amikor is hazahozták Szent Márk hamvait, s az evangélista a Velencei Köztársaság védőszentje lett a krokodilos Szent Teodor mellett, akinek szobra ma is a szárnyas söré- nyes melletti oszloptalapzaton foglal helyet. Minden korban kedvelt volt e valóban páratlan ragadozó kőmásának egy másik változata is, ahol az oroszlán női fejjel és keblekkel bír. A szfinksz az uralkodói hatalom jelképe volt az ókori Egyiptomban, s mindmáig az emberi nagyság és alkotóerő jelképe: gizehi példányának méretei a mai ember számára is lenyűgözők. Az ábrázolt oroszlánok egy családjának tagjait főleg zászlókra hímzik, okmányokra nyomtatják. Ők a címeroroszlánok, ők alkotják a címerállatok legnépesebb családját. A valóságos állatra alig hasonlító képmásuk ott pompázik család- és országcímereken egyaránt. S nemcsak hajdanán. Manapság is vagy tucatnyi európai ország címerében szerepel oroszlán. Európai, tehát olyan országokéban, amelyek kontinensnyi távolságra fekszenek az oroszlán afrikai, arábiai, illetve keletindiai élőhelyétől. Az oroszlán hódít, bekerült az európai kultúra jelképei közé, különös és különleges mitológia alakult ki körülötte. Önállósult az állattan panthera leo nevű fajától, szinte mesei lény lett. Az ilyen mitológiák tartósak, az európai oroszláné is az. Ennek ékes bizonyítékai az Európa- szerte látható kőoroszlánok, a kőleók. M. B. (Dolányi Anna felvételei) Róma Genova 24
