Múzsák - Múzeumi Magazin 1984 (Budapest, 1984)

1984 / 2. szám

dagság tükröződik a tokaji Karácsony- vagy Sza- szarát-féle házon is. Az egyemeletes épület rend­kívül igényesen megszerkesztett, szépen tagolt, kívül-belül gazdagon díszített lakóház. Kis mérete ellenére is impozáns homlokzati megjelenését fo­kozzák szépen faragott kőkeretei, párkányai és egyéb tagozatai, mint például remekbe készült kovácsoltvas zsalugáterei. A belül logikusan szer­kesztett szépen fűzött terek némelyikét párat­lan értékű falfestmények ékesítik. Az egyik kis­méretű földszinti szobában például olyan pano­ráma festést láthatunk, mely a nézőben azt a hatást kelti, mintha a kétszáz évvel ezelőtti Tisza- parton állna és onnan gyönyörködne a környező táj hegyes, bokros, fás, romantikus várrommal megjelenő látványában. A helyi jelleget itt az egyik sarokban lombosodó, egészen a mennye­zetig indázó dús szőlőlugas hangsúlyozza. A hom­lokzati középrizalitban elhelyezkedő emeleti nagy szoba a kor jellegzetes copf ornamentikáját vise­li, amibe azonban sajátos keleti ízek keverednek. A parapet fölötti pászmákban egzotikus, kaftá- nos, turbános figurák vonulnak, mintha a ház Ikon a Béres Béla gyűjteményből Tokaj mezőváros ládája, XVIII. sz. napokat látott mezőváros virágkorára. A Hegy­alja és Tokaj bortermelése és borkereskedelme tette lehetővé azt, hogy a mezővárosi polgárság a korabeli életszínvonalnál magasabb igények sze­rint élhessen. A leendő múzeumépület egykor görög kereske­dőhöz volt. A vegyes etnikai összetételű hazai görögség monopolizálta a Hegyalja borkereske­delmét, kompániákba szerveződve különleges jo­gokat élvező kereskedő társulatokat hozott lét­re, szorgalmas munkájával, sokszor ravasz üzleti fogásaival rendkívüli haszonra tett szert. Ez a gaz-

Next

/
Thumbnails
Contents