Múzsák - Múzeumi Magazin 1984 (Budapest, 1984)
1984 / 1. szám
a még elevenebb jelenkor helyszíne. Nem hiányoznak a ma történelmének rendezői, irányítói, az államfők és a politikusok sem. Öt évvel a Grévin-múzeum megnyitása után, 1887-ben Barcelona nyitja meg a viaszfigurák számára egy palota kapuit. A katalán fővárosban Enrique Alarcan alapítja meg, szervezi és rendezi a múzeumot, ő lesz a vezetője. A hatalmas épület a Rambla de Santa Monica legszebb palotája. A Barcelona-i Museo de Cera-ban elsősorban a spanyol nép nagy eseményeit és személyeit találja meg a látogató. Halk zeneszó kíséretében találkozunk Pablo Casals és André Segovia figurájával. Másutt nagy zeneszerzők és interpretálok közt áll Maria Callas. Egyik szerepében viselt eredeti ruhájával, jellegzetes mozdulatával, hangszalagra rögzített hangjával kelti a nézőben a valóság illúzióját. Hatalmas tabló ábrázolja Pablo Picassót munka közben. Műtermének eredeti darabjai, arcának eleven izgalma az alkotás pillanatát mutatja. El Grecot II. Fülöpről készült képének bemutatásakor látjuk, két mecénása jelenlétében. Nem hiányzik a spanyol élet felvillanása sem. A bikaviadalon halálosan megsérült viadortól búcsúznak barátai. A második emeleti teremben spanyol hadvezérek, királyok és filozófusok, ellentétes nézeteik ellenére itt békésen megférnek egymással. Amszterdam sem feledkezett meg sokáig Centen de Peijler 250 évig fennálló viaszfigurás álomvilágáról. Egyre nőtt az igény új panoptikum felállítására. Bár 1882-ben, a londoni viaszmúzeum mintájára Mme Tussaud utódai irányításával új múzeum nyílt, amely 1919-ig fogadta látogatóit, a filmmel, amely az akkori idők újdonsága volt, nem tudott sokáig versenyezni. így kapuit ismét bezárta. Ötven évvel később, ismét Mme Tussaud utódainak irányításával, a Kaiverstaadon állították fel az új viaszmúzeumot. Ez az 1970-ben megnyílt múzeum sikeresen ötvözi a legendás hírű Centen de Peijler viaszba öntött álmait a mával, a jelen történelmi figuráival. A többi viaszmúzeummal ellentétben a látogató itt nem talál borzalmakat ábrázoló eseményeket. Megelevenedik Rembrandt műterme, eredeti tárgyaival, korabeli berendezésével. Van Gogh-ot a halála előtti napon, tébollyal szemében mutatja be a panoptikum. Anna Frank is ott áll, kék szoknyában, fehér blúzban, kezében naplójával. Számtalan politikus, író, filozófus és tréfamester áll vagy ül ebben a nagy teremben. A komor Erasmus, a méltóságteljes Vilma királynő, Pipo, a vidám bohóc, Mata Hari, Tom Manders, a Dorus néven ismert hasbeszélő. Se szeri, se száma az érdekes, ismert alakoknak. Mme Tussaud utódai felelevenítették azt a viaszba öntött világot, amit annyi éven át hiányoltak a hollandok. KAVÁSSY JOLÁN A Grévin-múzeum raktára Rembrandt és műterme, Amszterdam
