Múzsák - Múzeumi Magazin 1984 (Budapest, 1984)
1984 / 1. szám
Az ásatások garmadával hozták felszínre a hálaajándékokat. Ezek többnyire a nyavalyától megszabadított testrész kicsinyített agyagmásolatai vagy az isteni segedelem hathatóságát hirdető, táblákra rótt feliratok. E táblákat az oltár körül, esetleg a templom falán helyezték el. „Istenséged híreléseként. Aszklé- piosz, Néked ajánlom e felerősített követ tiszta bizonyságául művészetednek, hogy mindenki látva lássa. Mielőtt a Te és fiaid kezére bíztam volna magam, nyomorékká tett egy utálatos kelés a mellkasomon, hogy karom is megbénult. De te, Paián — tanúsítsa e kő — visz- szaadtad egészségemet.” Hasonlóan emelkedett hangvételű az a felirat, amit egy Aiszkenész nevű szónok készíttetett, így verselve meg háláját: „Csalódva az emberi tudásban de reménykedve az isteniben / Athént elhagyva, fiaddal áldott ligetedbe érkeztem / Aszklépiosz, három hó alatt kigyógyultam egy fejsebből / Amely egész éven át gyötört.” A szövegek többsége mégis inkább tárgyilagos „esetleírás”. Tanulmányozásuk során képet alkothatunk a görögöket kínzó számos betegségről, de arról az emberies viszonyról is, amely a gyógyító istent hívő pácienseihez fűzte. „Ha- gesztratosz olümpikon: főfájás. A fejfájás álmatlansággal kínozta, az abatonban elaludt és álmot látott. Az isten miután kikúrálta, meztelenre vetkőzött és kioktatta a birkózás egy for- télyos fogására. Kireggeledvén egészségesen távozott és nem sokkal később megnyerte a ne- meai birkózó viadalt.” „Egy folyamodó járult az isten elé, mert félszemére van, helyén csak üres üreg tátongott. Akadtak, akik gúnyolták együgyűségéért, hogy azzal a szemével is látni remél, amelynek tökéletesen híján van. Alvás közben látomása támadt, úgy tűnt, hogy az isten valamiféle főzetet készít, letörli, megtisztítja véle a szemgödröt. Kireggeledvén mindkét szemére látott.” A hitetlenek megtérése és Aszklépiosz türelme gyakori témája a hálatábláknak. „A thasiai Hermon. Az isten kigyógyította őt vakságából, de aztán hogy megfeledkezett háláját leróni, újra világtalanná tette. Majd oltáránál megkövetvén megint elaludt és az isten megszabadította bajától.” Meglepőek azok az esetleírások, amelyek az álomkúra ébrenlétben is kézzel fogható tárgyi bizonyítékaira hivatkoznak. „Egy férfit pióca kínozott. Elaludván álmot látott. Ügy tűnt, hogy az isten késével felmetszi mellkasát, kiveszi a piócát, kezébe adja, majd visszazárja a mellkast. Napra kelvén gyógyultan távozott, kezében a piócával. Korábban ugyanis lenyelte egy pohár italban, amelyet álnokul mostohaanyja készített neki.” Aszklépiosz olykor isteni ravaszsággal segített a rászorulókon. A sánta Nikanor például elbóbiskolt, míg egy kölyök elcsente mankóját. Nikanor felugrott és futva a nyomába eredt, örökre megfeledkezve bajáról. Egy epidauroszi nyomorékot, akit hordágyon hoztak színe elé, a következőképpen kúrált ki: „Elaludván álmot látott: az isten eltörte mankóját és bíztatta, hogy támasszon létrát a templom falához és hágjon a magasba. ö előbb engedelmeskedett, de elhagyta bátorsága, a párkányon megtorpant és óvatosan visszaereszkedett a földre. Aszklépiosz bosz- szankodott, majd kinevette a kishitű gyávát. Kireggeledvén mégis lábra állt és egészségesen távozott.” Több esetben Aszklépiosz a kór orvosságának receptjét közölte az alvó pácienssel. Például a római illetőségű Rufusz vállfáj- dalmaira óbor, fenyőmag, füge, kecskefaggyú, tej és bors olajban elkevert kenőcsét javallta. A hálatáblák mellett a meggyógyított testrész agyagmásával illet adózni az isteni beavatkozásért. A kis cserépmaketteket a szentélyt körülvevő boltokban árusították az élelmes kereskedők. Az uniformizált tucatáruból nehéz a betegség mibenlétére következtetni, mivel a tüneteket nem ábrázolták. Egyetlen ellenpélda egy kéz a korinthoszi ásatás anyagából, amely a daganatot világosan feltünteti. Lehetséges, hogy ez esetben a hálás páciens nem sajnálta a költséget az egyedi példány elkészítésére. Ugyanakkor a cseréptárgyak igen körülhatá- roltan utalnak az érintett testrészre. így a fület, szemet vagy orrot nem a fej részeként, hanem önmagában erősítették egy cseréplapra. Néhány testrésznek jelképes értelmet tulajdonítottak. Gyanítható, hogy a női mell köny- nyű szülésért, gyermekáldásért fejez ki köszönetét, míg a petefészek, here, hímvessző a meddőség és impotencia elhárításáért hálálkodik. Feltűnően kevés "belső szerv került felszínre. Tüdő vagy szív egyáltalán nem, gyomor is csak elvétve fordul elő. Ez valószínűleg a sebészeti beavatkozás ritkaságával magyarázható. A férfi testrészeket vörösre, a nőkét fehérre festették. Ha egy vagyonos páciens kevesellte az olcsó bazáráruval leróható „honoráriumot”, díszes, művészi kivitelű fogadalmi követ állított. Ezek a leginkább a sírkövekre emlékeztető noiko- szok reliefjeiken a hálaáldozat elfogadásának pillanatát örökítik meg: Aszklépiosz leányai az elmaradhatatlan kígyó és kutya társaságában átveszik a gyógyulás fejében felajánlott eledelt. Aszklépioszt ugyanazokkal az ételekkel volt illendő traktálni, mint a főisteneket: édes süteményeken kívül főleg fiatal állatok húsával. Sőt akadt egy állat, amely csak az ő asztalára kerülhetett: a kakas. E derék szárnyast valószínűleg azért érte a megtiszteltetés, mert kukorékolásával ő jelentette a gyógyulást hozó éjszaka végét. Végső szavával Szókratész is arra kérte tanítványait, ne felejtsenek el kakast áldozni Aszklépiosznak, megköszönve, hogy a halál kigyógyítja az élet betegségéből. DÉVÉNYI RÓBERT 31 Életnagyságú fül Sebészeti eszközök Daganatot ábrázoló kéz
