Múzsák - Múzeumi Magazin 1984 (Budapest, 1984)
1984 / 1. szám
dulóján. A csonkagúla alakú kő főlapján ércből készült cserkoszorú alatt ezt olvashatjuk: „A csornai csatában 1849-ik év június 13-dikán elesett honvédek emlékére emelte Rábaköz.” 1867. augusztus másodi- kán délután három órakor, pontosan tizennyolc évvel az ütközet után, a főiskola és a nagytemplom közti parkban avatták föl a debreceni honvédemléket. Az esztergomihoz hasonlóan kóoroszlánt ábrázol az országzászlóval. Az emlék egyetlen fölirata a dátum: „MDCCCXLIX. AUGUST. 2.” A Borsod megyei honvédegylet tagjai 1867. szeptember 2-án leplezték le á zsolcai honvédemléket, az 1849. július 25-i csata színhelyén. A sziklatömbön álló gránitobeliszk csonkagúla, tetején ágyúgolyóval. 1868. július 19-én avatták föl a váci emlékművet, a Pestről Vácra vezető út mentén lévő, úgynevezett Hétkápolnánál. Mesterséges dombon állt a gúla alakú öntöttvas szobor, környezetében a híres csaták több, akkor még megvolt emlékével. A korabeli leírás megemlíti azt a fát, amely mellől a vörös sipkás honvéd eltalálta Götz tábornokot, és ír a me- mentóként meredő szent szobrokról, melyeket az ágyúgolyók tettek csonkává. Az emlékmű fölirata: „1849. April 10. Julius 15—17. / Ha zsarnok lába nyomja a hazát, / Ne csüggedj el — hisz ók csak nyugszanak: / Széttörni békót, szolgaláncokat — / Fölkelnek ók, hósfiak!” Az aradi várbörtönben megörült és meghalt Lenkey János honvédtábornok márványobeliszkjét 1868. szeptember 7-én, születésnapján avatták föl Aradon. A korabeli tudósító szerint „a megyei és városi hatóságok, az aradi honvédegylet, dalárda, tűzoltó-kar, testvér honvédegyletek, czéhek és beláthatatlan sokaságú minden rendű s rangú közönség volt jelen az ünnepélyen”. Ügy látszik, hogy húsz évvel az események után Lenkey tábornok mit sem vesztett népszerűségéből. Az évek múlásával azonban a szabadságharcos emlékek egyre túnte- tőbb ápolása, idézése, így az emlékművek állítása is a kiegyezést ellenzők, a háttérbe szoruló „negyven- nyolcasok" dacos elégedetlenségének kifejezőjévé vált. Nem a kegyelet, hanem a politikai kivagyiság jelképe lett. Amikor a hetvenes évek végén fölkérték a politikai csatározásokra már csak rezignált iróniával figyelő Arany Jánost, írna költeményt egy újabb honvédemlékmú homlokzatára, ő a következő „mon- daccsal" válaszolt: „Itt nyugosznak a honvédek: / Könnyű nekik, mert nem élnek!” OROSZ ISTVÁN A zsolcai honvédemlékmú A váci emlékmű Az esztergomi emlékmű o
