Múzsák - Múzeumi Magazin 1984 (Budapest, 1984)
1984 / 4. szám
lábukat, és csak 1565-ben sikerül elűzni őket, véres harcok árán. A város alapításának hivatalos dátuma 1565, az első kormányzó Salvador de Sá. 1572-ben a portugál király kapitányságokra osztja fel a gyarmatot; az északi kapitányságok fővárosa El Salvador, a délieké Rio de Janeiro. A XVI. század végén két erőd épül az öböl bejáratánál. A XVII. század elején háromezer indián és hatszáz portugál él Rióban. Lassan templomok, kolostorok és kollégiumok épülnek. A XVIII, század elején ismét megjelennek 17 hadihajóval a * franciák, de megelégszenek a tetemes hadisarccal, és elvitorláznak. 1719 és 1725 között a kormányzók a város rendezésére törekszenek: kikövezik a fontosabb utcákat, és csatornázzák a várost. 1763-ban Bahiá- ból áthelyezik az alkirály székhelyét Rióba. Most már paloták épülnek. Feltöltik a mocsarakat, tereket, sétányokat létesítenek. A lakosság száma 1780-ban eléri az ötvenezret. Egy szomorú esemény 1792-ben: itt akasztják fel a brazil függetlenség első harcosát, Joaquim Jósé da Silva Xaviert, aki fogorvos lévén Tiradentes, „Foghúzó” néven kerül be a brazil történelembe. Rio de Janeiro fejlődésében nagy fordulatot jelent, amikor Napóleon inváziója elöl VI. Dom Joao portugál király családjával és egész udvarával Brazíliába menekül. 1808-ban érkezik meg Rióba negyven hajóval. Ekkor alapítják meg a Brazil Nemzeti Bankot, az állami nyomdát. Főiskolák, egyetemek létesülnek. Maga a király ülteti el azt a ma is élő királypálmát, mely a világhírű botanikus kert megalapítását jelzi. 1820-ban Rio lakossága meghaladja a százezret. 1821-ben VI. Dom Joao visszatér Portugáliába, mintegy háromszázezer hívével és minden értékével. A brazil gazdasági élet a csőd szélére kerül. De lezárul a gyarmati korszak is. 1822-ben a trónörökös kikiáltja a Brazil császárságot és I. Dom Pedro néven elfoglalja a császári trónt. A brazil császárság nem egészen hét évtizede alatt (1822—1889) a város sokat fejlődik, kivált II. Dom Pedro uralkodása idején. 1852-ben megépül az első vasútvonal, mely Riót a hegyi városkával, Petropolisszal köti össze. Pet- ropolis a császári család kedvenc tartózkodási helye a forró nyári hónapokban. Négy évvel később már Sao Paulóval is vasút köti össze Riót. 1889-ben, egy évvel a rabszolgafelszabadítás után lemondásra és száműzetésbe kényszerítik a császárt. A Brazíliai Egyesült Államok fővárosa immár Rio, és felgyorsul a város fejlődése. 1892- ben már villamosok járnak. Lecsapolják az utolsó mocsarakat. (1850 és 1903 között több mint ötvenezer áldozata volt a sárgaláznak és a maláriának.) Kibővítik a kikötőt és 1908-ban ezzel ünA riói karnevál A Cukorsüveg-hegy a Praia Vermelharól neplik meg a kikötők megnyitásának centenáriumát. 1912-ben nyílik meg a város főútvonala, a legszebb sugárút, az Avenida Rio Branco. Itt épül fel az operaház, a Teatro Municipal, a Nemzeti Múzeum és a Nemzeti Könyvtár. A sugárút végén, a Praca Paris-on állt a Palacio Monroe, annak az épületnek pontos mása, amely 1904-ben a Saint Louis-i világkiállításon Brazília kiállítási csarnoka volt. A hetvenes években lebontották; a fiatal népek még nem becsülik eléggé múltjukat. 1913- ban épül meg a függővasút, mely a Praia Vermelharól Urca-ra s onnan a Cukorsüveg-hegyre visz. A század elején, nem sokkal a Chicago-iak után, Rióban is felépülnek az első felhőkarcolók. A két világháború között pedig Le Corbusier nyomán Niemeyer és a többi kiváló brazil építész fejleszti ki azt a brazil építészeti stílust, mely Brasiliában, az új fővárosban bontakozik ki maradéktalanul. Mert 1960. április 21-én éjfélkor az egész ország területén harangzúgás jelzi: Rio nem fővárosa többé Brazíliának, ezt a rangot és címet az új főváros veszi át. Jósé de Anchieta, a jezsuita költő 1585-ben írja Rióról: „Brazília legkedvesebb és legméltóságteljesebb öble." Mintegy háromszázötven évvel később Stefan Zweig „a világ legszebb városának" nevezi. Rubem Braga brazil író pedig úgy véli, ha Hemingway szerint „Párizs vándorünnep", akkor „Rio maga a karnevál." KUTASI KOVÁCS LAJOS 13
