Múzsák - Múzeumi Magazin 1983 (Budapest, 1983)

1983 / 1. szám

román stílus jegyei láthatók, a vársonyi torony ma is látható elemei gótikusak. Közülük az ajtók és a kisebb méretű ablakok egyszerű tagolásúak, faragásuk ideje nehezen meghatározható. A lovagterem és a női lakosztály ablakkereteinek kiképzése lényegesen gazdagabb. Ennek a három ablaknak a késő gótikus pálcatagozatos keretei feltehetően már a XV. században készültek. Mivel az ajtó és az ablakkeretek, a csigalépcső és a torony sarokközei szinte teljes egészében azonos vulkanikus bazalttufából készültek (melyet a későbbi építkezések idején már nem használtak), a

lakótorony faragásai bizonyosan egyidősek a falakkal. A torony tehát a XV. század elején, vagy azt megelőzően épült.

A román korban az ábrázolás a dualista világképet tükrözi. Ennek megfelelően a román kor csak jelöl. A gótika viszont fontosnak tartja a valóság ábrázolását. Harmóniát tételez fel az evilági élet érzékelhető ábrázolása és a túlvilági élet között. Egy korábbi szellemtörténeti felfogás szerint a gótika égbe törő jellege a vallási rajongással függ össze. Újabban ezt romantikus elképzelésnek tartják. A középkor „idealisztikus” életszemlélete azonban mégis kifejeződik a gótikus székesegyházak megformálásában. Építészettörténészeink szerint a gótikának alig vannak magyar sajátosságai, jóllehet ez a stílus már igen korán, III. Béla idején megjelenik. Azt már tudjuk, hogy az esztergomi királyi palota román kori, ám a kápolna már gótikus. Gótikus építészetük kezdetben a francia, később a délnémet-osztrák hatás alatt alakul. Magyar sajátosságnak talán csak az esztergomi kápolna számit, hiszen szinte egyidős a Canterbury székesegyházzal. És talán az is magyar sajátosság, hogy a gótika idején kezdetben a telek egyik oldalát építették be, csak a XIV. század közepétől kezdik beépíteni a telek másik felét, arpit azután összekötnek a kapualjjal, s így alakul ki a folytonos utcakép. Budán és Sopronban láthatunk erre példát. A magyar gótika sajátosságait a budai épületek őrizték meg a legjobban. Homlokzatuk általában a földszint fölé ugrik. A lakóházak belül kereszt- vagy donga- boltozatúak, és szembeötlik a megannyi sok ülőfülkés kapualj.

A Kinizsi-vár leglátványosabb építménye a mintegy 28 méter magas lakótorony, amely eredetileg csak 25 méter magas lehetett. Felső részébe csigalépcső vezet, az egykori várúr nagyméretű lakó- helyiségét a második emeleten találjuk. Ez az úgynevezett lovagterem. A harmadik emeleten egy kisebb előtérből nyilik a női lakosztály, egykor Magyar Benigna lakóhelye. Valamennyi helyiség dongaboltozású, kivéve az őrség negyedik emeleti szobáit. A falak lent a két és fél méter vastagságot is elérik, felfelé fokozatosan vékonyodnak. Az ajtó és ablaknyilások díszes tagolásúak. Az ajtónyitások kiképzése kétféle, a lépcsőház három kerete felül ívelt vállú és egyenes lezárású, a többi ajtónyilás csúcsíves. Az aránylag épen megmaradt kaputorony egyidős a lakótoronnyal, amit az is bizonyít, hogy sarokköveit, tükörkeretes ajtónyitásait a lakótorony építésénél felhasznált vulkanikus tufából faragták. Mátyás király a vázsonyi birtokokat és a vázsonyköi várat az ellene szőtt összesküvés évében, 1472-ben adományozta „gyermekségétől fogva hű katonájának”, Kinizsi Pálnak. A nagyhírű hadvezér huszonhét évig volt Vázsony ura. Erre az időre esik a vár bővítésének időszaka. Új várfalak épültek, melyeket támpillérekkel láttak el. A lakóhelyiségek előtt védőfolyosó húzódott, melynek falaiba keskeny töréseket vágtak. Az épülettömb négy sarkán kerek alaprajzú tornyokat emeltek. A kgpuvédőmű a későbbiek során épült. A Kinizsi Pál által felépített palota két emelet magasságú lehetett, öthat nagyméretű helyisége egymásba nyílott. Kinizsi halála után felesége, Magyar Benigna reneszánsz elemekkel bővítette a palotát. Később végvár funkcióját töltötte be az épület, ezután a lakótorony börtönül szolgált. A XVIII, század második felében azután végleg sorsára maradt a Kinizsivár. Helyreállítása 1955-ben kezdődött és hat évig tartott.

KOROMPAY JÁNOS

Bcrtönkapu

flfejL

*

*%•«

*.« 0 ■

* sfeí

í rH • ív? \ -V* £>HH»

W0

• . w, r. *«* FT*

♦ Te St-L»*

m

** \ - J

lim # i

*

** m ^ ■ ék s* '*» ■** *

" , '.SS** ii«5:

fjffrr -z.

á&i

«*»$■

■m v # <■* - »'vXÁ

4v

1 •••

%

*■ "■

i

mm** '

■~í*Kí"

s*“* * TS

40»

*£ :

*

m x jg*

& * ***•'% >W*r' *

■V- ,M

4