Múzsák - Múzeumi Magazin 1983 (Budapest, 1983)
1983 / 1. szám
A volt Vármegyeháza Debrecenben niát biztosítják a hasonló, de kissé eltérő elemek (a kézbe adott íj, kürt, kard, csákány), amelyek hol a test előtt nyugszanak, hol átlósan lendülnek. A hét vezér megjelenítésében az arc, a ruházat és a jellemző tárgyak hasonlóságát és különbségeit kereste a művész. A stilizálás mellett egyénitésre is törekedett. Ezzel az üvegművészet lényeges elvét juttatta érvényre, s megvalósította a vonal és a folt harmonikus egységét. Az adott keretet szinte szétfeszítik Kernstok erőteljes figurái, amelyeknek alakját gazdag vonalhálózattal vette körül. Mégsem nehézkesek, mert a sok fehér visszafogó erőt jelent az erőteljes színfoltokkal szemben, de nem fékezi a mű dekoratív lendületét. Nem neobarokkos nehézkességgel mutatkozik meg Kernstok üvegképein a történelmi múlt felidézése (mint ez a századvég historizáló szobrászatában vagy Benczúr festészetében történt), hanem friss, XX. századi átértékeléssel. Nem véletlenül nevezte Bölöni György „az első modern magyar történelmi festményének a Hét vezért. Lyka Károly korszakos jelentőségűnek tartotta Kernstok debreceni ablakait, s leszögezte, hogy ilyen irányú működése „új lendületet fog adni az üvegfestés művészetének”. Kernstok 1912 őszén mutatta be hét, Debrecenbe szánt üvegablakát az Ernst Múzeumban. A közönség és a kritikusok egyaránt elismerték a mű magas színvonalát és közérthető hangját, hagyományhoz kötődését és modernségét, építészeti környezethez alkalmazkodását és önálló értékeit. A kivitelező Waltherr Gida intézete volt, alapos munkáját dicséri az ablakok ma is remek állapota. A köztudatban úgy él, hogy sok más műkincsünkkel együtt a második világháború eseményeinek esett áldozatul Kernstok müve is, holott az ablakok közül hat ma is épen látható, csak Bulcsú vezér alakja sérült meg. SZ. KÜRTI KATALIN Az Új Magyar Lexikon szerint a zsoldos: „pénzfizetés (zsold) ellenében katonai szolgálatot vállaló harcos. A zsoldoshadsereg előnye a hosszú ideig szolgálatot teljesítő harcosok magasabb képzettsége, hátránya a gyengébb erkölcsi érték. A XIV-XVI. században a haladást képviselték, mert a központi hatalom megerősítésére törekvő királyok támaszai voltak a feudális anarchiával szemben ... A harmincéves háború után általánossá vált; az általános hadkötelezettség bevezetése háttérbe szorította.” Az európai zsoldos katonák általában németek, csehek, spanyolok voltak, de a zsoldosok hagyományos származási helye Svájc volt. A svájci kantonok a XV. századtól szerződésben biztosítottak egyes európai uralkodóknak svájci testőröket, katonákat. Ismeretes, hogy az ancien régime idején nagyszámú svájci gárdista szolgált Francia- országban, akik a Nagy Francia Forradalom idején is kitartottak a király mellett, ők védték a Bastille-t is. Jelenleg már csak a Vatikánban szolgálnak svájciak, ők adják a festői egyenruhájú pápai testőrséget, a „svájci gárdát". Különös, hogy épp a katolikus egyház fejét szolgálják, hiszen francia-Svájc és Genf a kálvinizmus ősi fészke. Más európai országokhoz hasonlóan Magyarországon is időről időre előfordult, hogy zsoldos katonák is szerepet játszottak valamilyen formában az ország életében. Tán a legnagyobb karriert Filippo Scolari - más néven Ozorai Pipo - firenzei származású zsoldosvezér futotta be, aki Zsigmond király szolgálatába lépve a husziták és a törökök ellen harcolt. Később királyi kincstartó és temesi ispán lett, felemelkedett a feudális bárók közé. Időnként magyarok is elszegődtek idegen szolgálatba, például Nagy Lajos idején, 1720 körül a nápolyi király seregébe szegődött sok maZsoldos vértben és divatos nadrágban 29
