Múzsák - Múzeumi Magazin 1983 (Budapest, 1983)

1983 / 3. szám

Anonymustól tudjuk, hogy I. Endre királyunk (1047-1060) orosz származású felesége kedvéért várat épített Patakon. Hiteles írásos bizonyítékunk is van: „Mi István, Isten kegyelméből király, Magyarország felséges királyának elsőszülött fia, Erdély fejedelme, emlékezetül adjuk az itt foglaltak értelmében mindeneknek, hogy pataki várunkban az egyik tornyot, az északit a mely még nincs befejezve, s a melyet nevünk alatt építettünk, Mihály comesnek, Ubul fiának, hívünknek örökre adományozzuk: úgy, hogy miután ennek építését befejezte, örökre bírja s módjában legyen, hogy utódainak örökségül is hagyja: még pedig oly formán, hogy ha Isten segítségével a királyság békét élvez, fönt mondott Mihály comes és fiai, mint a torony birtokában utódai, a vár várnagyának joghatósága alá ne köteleztes- senek. Ha pedig, a mitől Isten ments, valami baj esik, a várnagy joghatóságának magukat alávetni kötelesek...” - olvashatjuk az 1262-ben kelt oklevélben.

Bizonyos, hogy a várnak abban az időben másik tornya is volt, mert a király, V. István az adományozást követően is Patakon lakott, sőt, a várat székhelyének is tekintette. Tulajdonképpen az általa lakott, a ma is látható torony ősét vehette ostrom alá Anna hercegnő, IV. Béla fia: Béla királyfi harcias neje. Némi ellenállás után el is foglalta a várat, és az ifjabb királynét gyermekével együtt Túrócz várába hurcoltatta. Ekkor (1267-ben) került Patak IV. Béla hatalmába. A következő években azonban a vár ismét V. Istváné. IV. Béla halála után V. István elhagyta Patakot, a vár azonban továbbra is királyi birtok maradt. Nagy Lajos 1360 körül Erzsébet királynénak adományozta, később Zsigmond Peré- nyi Miklósnak, Zemplén vármegye főispánjának adta az egész uradalmat. Amikor pedig visszaszállott rá, elzálogosította. Nincs adatunk arról, hogy a mohácsi vészig mikor és mit építettek a várban, de tudjuk, hogy 1526 őszén Perényi Péter erdélyi vajda és koronaőr erőszakkal megszerezte, s 1534-ben hozzáfogott a pataki vár újjáépítéséhez. Az ő nevéhez fűződik Eger várának ostrom előtti megerősítése is, és ő volt az, aki a későbbi évszázadokban híressé vált. pataki református iskolát alapította. Perényi építkezései után a vár erődítményei közel négyszáz méter hosz- szú és kétszáz méter széles területet zártak körül. Ezen belül egész sor