Múzsák - Múzeumi Magazin 1983 (Budapest, 1983)
1983 / 3. szám
A wittenbergi templom kapuja Wartburg vára badsággal értelmezhesse a maga számára, a maga életcéljaival összhangban, saját életproblémáinak megfelelően az eddig szinte transzcendentális formában őrzött szöveget. S ekkor kiderült, hogy a biblia szövege nem mindenütt és nem feltétlenül aszketikus jellegű, hogy ez a szöveg nem kötelezi az embert arra, hogy csupán papján, illetve a papi hierarchián keresztül kerüljön kapcsolatba istenével, hanem ez személyes ügye. S mindez annyit jelentett, hogy Luther az első nagy fordulatot tette meg abba az irányba, hogy a vallás olyan formájúvá alakuljon, mely megfelel a polgári létnek. Luther bibliafordítási teljesítménye, mint írói és tudományos teljesítmény, teljes mértékben párhuzamos azzal a német kulturális fejlődéssel, mely a német humanizmus virágkorát jelentette. Luther más területeken is a történelmi szükségszerűség nagy felismerője volt. A többi közt azt is észrevette, hogy a legszélesebb néptömegekhez addig a kultúra kincsei közül elsősorban a képzőművészet juthatott el, de a könyvnyomtatás feltalálása után már az írott műveknek is nagy populáris jelentősége lesz. A biblia az első olyan mű, melynek ez a szerepe vitathatatlan, de nem sokkal később megjelennek a tudományos és az irodalmi alkotások is nyomtatásban, s mindaz, ami eddig egy zárt réteg tulajdona volt, most már tömegek kezében forog. Azt is megsejtette, hogy míg a tudás az egyéné lesz, addig szüksége van az embernek arra az esztétikai élményre is, mely sajátosan új és tartalmilag fejlődőképes közösségeket teremt az emberek számára. így vált Luther a modern német nyelv megteremtőjévé és a barokk muzsika elindítójává is. A Luther által kidolgozott zsoltárdallamok nemcsak zenetörténetileg jelentősek, hanem egyúttal lehetővé tették azon közösségek megalakulását, melyeket egyébként a polgári lét új lehetőségei megbontottak. így alakultak ki a dalnokközösségek, így vált a zene népi és közösségteremtő elemmé a német valóságban, és így alakult ki az a hatalmas fejlődési vonulat, mely a protestáns zene nélkül ma nem volna az emberiség legfontosabb zenei kincse. A zsoltáréneklés éppen úgy új út kezdete, mint ahogyan új utat jelez Luther vallástörténeti reformja és bibliafordítása. Mint Engels mondja, a társadalmi haladás nagyon sokszor vallási köntösbe öltözik. Luther esetében a vallási tartalom azonban nemcsak a társadalmi haladás köntösét öltötte magára, hanem mélyen és minden ízében összefonódott a társadalmi haladás tartalmaival. Persze felróható Luthernek, hogy végső soron kiegyezett a német nemességgel. Azt is meg szokták említeni, hogy a Münzer Tamás-féle parasztfelkelés éles ellenzője volt, és a plebejus megmozdulásokat sok esetben rossz szemmel nézte. Mindez igaz, de ennek az igazságnak van egy olyan oldala is, hogy Luther, aki igen sokoldalú történelmi érzékkel rendelkezett, tudta, hogy az adott szétszakadott német viszonyok között meddig lehet elmenni a polgárosodás és a kultúra terjesztése útján. Ezért később Kleist Kohlhaas Mihály című regényében Luther jogosan szerepel úgy, mint aki elutasítja Kohlhaas Mihály radikalizmusát, mert Luther érdeme pontosan az volt, hogy szemben a reneszánsz kapitalizmussal, a polgári fejlődés új lehetőségét fogalmazta meg. Nem többet, de nem is kevesebbet. Nem plebejus oldalról, hanem ha kompromisszumok árán is, ha csupán eszmeileg is, de polgári oldalról. Luther hatása nemcsak a reformáció más szárnyainak kialakulását tette lehetővé; Luther nyomán kialakult az angol protestantizmus, mely az angol polgári fejlődés segítőjévé vált. Magyarországon is a protestantizmusban először jelentek meg olyan elemek, melyek határozottan antifeudális jelleggel és polgári szemlélettel közelítették meg az életet. Európa-szerte megkezdődtek a viták az új életformáról és arról, hogy mit jelenthet az egyes ember személyes önállósága a vallási kérdésekben. Mert Luther a személyiség önállóságát állította helyre vallási formában. Harca az emberi autonómiáért valóban olyan volt, amiről elmondhatta: „itt állok és nem tehetek másként.” HERMANN ISTVÁN Ludwig Richter metszete
