Múzsák - Múzeumi Magazin 1982 (Budapest, 1982)
1982 / 1. szám
(az összes természetes anyag között a legnagyobbat) és a grafithoz képest több mint másfélszeres sűrűségét. Ellentétben a grafittal, az elektromos áramot nem vezeti. Kevésbé stabil módosulat, mint a grafit, így viszonylag könnyen grafittá alakítható, míg a grafit gyémánttá alakítása hosszú időn át sikertelen kísérlet maradt. Az igen költséges ipari módszer a gyémánt keletkezésének valóságos körülményeit próbálja szimulálni. Ehhez 70-100 000 atmoszférás nyomás szükséges. A gyémánt valószínűleg az igen magas hőmérsékletű, folyós magmában, nagy nyomás alatt keletkezik. A feltevések szerint ilyen körülmények között a szén oldott állapotú, s a magma lassú kihűlésekor mindaddig növekszik, amig van szén a környezetében. A gyémántkristály növekedése esetleg attól is megszakadhat, hogy a magma kihűl és megmerevedik körülötte. Az elméletek szerint a magmába merevedett gyémántkristály ismét oldódni kezdhet, ha a magma valamely geológiai folyamat következtében újra folyóssá hévül. Laza szerkezetű tőzeg A gyémánt keletkezéséről azért is tudnak keveset, mert a nagy gyémántlelöhelyek többsége másodlagos. Sokszor messze esnek a gyémánt keletkezési vagy felszinre kerülési helyétől. A világon talán egyedül a dél-afrikai gyémántbányákban bányásszák közvetlenül a kőzetből a gyémánt- kristályokat. Ezért a bányák tüzetes geológiai vizsgálata adhat támpontot a keletkezés körülményeire. Itt figyelték meg, hogy a kőzetben a talajfelszíntől a mélybe futó kürtők dermedt anyagában található a legtöbb kristály. E kürtök valószínűleg egykori vulkáni tevékenység maradványai. A lávába fagyott gyémánt arra enged következtetni, hogy a magmában keletkező gyémánt a későbbi vulkáni tevékenység során került a földfelszínre. A felszínen vagy a felszín közelében megmerevedett lávát, a gyémánttal együtt a fel ■S' \W színi erők, elsősorban a viz munkája tördeli, bontja és szállítja sokszor igen messzire. Ezzel magyarázható az is, hogy a világ nagy lelőhelyei Indiában, Brazíliában, Ausztráliában jobbára mind folyók mentén találhatók. A gyémántot a drágakövek között is az első hely illeti meg tulajdonságai: páratlan keménysége, fénytörö és szinszóró képessége miatt, továbbá ez az egyetlen elemi drágakő. A gyémánt természetes kristályalakját csiszolással módosítják. A csiszolással kialakított geometriai formák közül az úgynevezett brilliánsforma a legszebb s a legértékesebb. A csiszolással el lehet érni, hogy a kristályra egy irányból eső fény, a kristályon belüli többszörös teljes visszaverődés után, egy meghatározott irányban lépjen ki, egyetlen fénynyaláb formájában. A másodlagos lelőhelyeken való gyémántbányászat az aranymosásnál is kisebb hatásfokú művelet. Magas árához ez is hozzájárul. A gyémánt mértékegysége a karát: 0,2 g. A nagyobb, 20-50 karátos kövek igen ritkák. A világ eddigi legnagyobb gyémántjára, a Cullinan gyémántra 1905. január 25-én akadtak egy dél-afrikai bányában. Az eredetileg 3106 karátos (mintegy 621 grammos) kő végállomása Edward angol király lett, aki a hires amsterdami Asscher céggel csiszoltatott e köböl brilliánsokat. Csiszolás előtt három darabra hasították. Majd 9 nagyobb és 96 kisebb brilliánst csiszoltak belőle, amelyek a királyi és királynői korona, a jogar és más koronaékszerek díszéül szolgálnak. Szerfelett érdekes módon lehetett hozzájutni gyé- mántmezökön kutatás jogához. Futóversenyt rendeztek, amelynek végcélja a lelőhelyek valamely pontja volt. A beérkezés sorrendjében a terület A szénülési folyamot kezdete Antracit kisebb-nagyobb darabja fölött lehetett a kutatási jogot megszerezni. Akadtak olyan „gyémántkutatók”, akikről aligha lehetett elhinni, hogy jeleskedtek a sokszor hosszú terepfutásban. Az élte- sebb és pocakosabb pályázókat jó pénzért, bérfutó helyettesítette. A gyémánt kevésbé értékes, de az ipar számára fontos változatait, a bárt, a karbonádot a tiszta gyémántnál nagyobb mennyiségben bányásszák, és ipari vágó, fúró berendezésekben, fémszálhúzó kaliberekben használják. Számos mesterségesen előállított szénfajta is használatos. A cukorszén, a vér- és csontszén laboratóriumokban kötőanyagként használatos. A kormot és a gumit a festékipar alkalmazza. A fokozott kötőképességü szén, az úgynevezett aktív szén pedig a gyógyászat fontos anyaga. KARÁCSONYI REZSŐ A gyémánt jellegzetes kristályformája
