Múzsák - Múzeumi Magazin 1982 (Budapest, 1982)
1982 / 2. szám
Az aratás és a termésbetakarítás nem zárja le a földműves tevékenység éves ciklusát, mégis aratáskor ül ünnepet a legtöbb földműves társadalom. Az aratás mutatja meg: eredményes volt-e a földműves évi munkája. Magyarországon a mező- gazdaság átszervezése előtt az aratás kézi erővel folyt. Ez volt a legsürgetőbb és a legnehezebb mezőgazdasági munka. A kemény munkát zárta le, oldotta fel vidám mulatságával az aratóünnep, amit a mai fiatalok már nem ismerhetnek. Jelentősége elmúlt a kézi aratással együtt. Tudunk ugyan a közös gazdaságokban rendezett aratóünnepekről is, de manapság inkább az év végi tsz zárszámadó közgyűlések az eredményes gazdálkodás megünneplésére szolgáló alkalmak. Az aratóünnepek fénykora a XIX. században volt hazánkban. A gabonakonjunktúra miatt az aratás a korábbinál nagyobb feladattá vált, melyet az Alföldön csak a gabonát nem termő hegyvidékek lakóinak idénymunkájával lehetett elvégezni. Jelentőségének megfelelően nőtt az ünneplés mértéke is. Ebből az időszakból már viszonylag terjedelmes, többé-kevésbé alapos leírások állnak rendelkezésünkre a különböző vidékek lakóinak népszokásairól. Réső Ensel Sándor 1867-ben kötetet adott közre Magyarországi népszokások címmel, melyben leírást olvashatunk az aratóünnepekről. Harang alakú aratókoszorú Kettős koszorú, csigával Aratóünnep, aratókoszorú „Mikor az alföldön aratnak, nem elég hozzá a környék népe, meghívatnak erre a felföldi atyafiak is, kik ilyenkor az alföldet, egy kasza s nyele kíséretében beutazzák. Ezek pénz helyett bizonyos gabonarészt kapnak, és elláttatnak az aratás egész ideje alatt étellel, leginkább szeretik a krumplit és kását, kivált ha kapnak hozzá borocskát vagy pálinkát. Délfelé már a magyar menyecskék hátukon, kezükben, vagy szamárra rakodva hozzák ki a meleg ételt, s friss kenyereket. Az aratás vezető mondja ki a delet, s azt úgy eltalálja, mintha óra volna előtte. Mikor vége az aratásnak, fölosztják, mi megy a gazdának, mi a munkásoké. Az utolsó nap az ünnep. Kijő a gazda, elébe mennek az aratóleányok és asszonyok, és szalmafonadékkal fölczifrázzák." Egy hordó bort „mezei virágokkal és szalagokkal díszítenek, ezt bot végére helyezik, erős legény kezébe adják, ki azt fölemeli, s maga körül gyűjtvén az aratókat kimondja, hogy az aratás véget érvén, búcsúlakomára a gazdához jöjjenek. Erre megindul a nagy Bodonyi búzacsokor Koszorú
