Múzsák - Múzeumi Magazin 1982 (Budapest, 1982)
1982 / 3. szám
Önarckép, 1894 Gallén-Kallela, a finnek nemzeti művésze kevéssé ismert nálunk, jóllehet 1908-as budapesti kiállítása óriási sikert aratott. Magyarországi látogatása (1907) művészetének diadalútja volt. A magyaros szecesszió képviselői a rokon törekvésű művészt lelkesedéssel üdvözölték. Elsősorban a gödöllői művészekkel került baráti kapcsolatba, ezt hosszú éveken át folytatott levelezésük is bizonyítja. „Mindnyájunknak szükségünk van rád” - írta Körösfői-Kriesch Aladár, a gödöllői műhely vezetője egyik levelében, melyben Gödöllőre hívta Gallén-Kallelát. Példaképüket látták benne: a nemzeti és a népi tartalmak modern, szecessziós stílusú ötvözőjét, új dekoratív és monumentális formanyelv megteremtőjét. Gallén-Kallela és Körösfői-Kriesch megismerkedéséhez egy anekdota is fűződik, mely szerint a finn mester Apponyi miniszter lesújtó 'kritikájával szemben megvédte Körösfői épp akkor befejezett Zeneakadémia-beli freskóját. A finn alkotó művészi formálódásában, a hazai tanulmányok mellett, párizsi és berlini tartózkodása játszott jelentős szerepet. 1884-től Párizsban a Julian Akadémiát, majd a Cormon műtermet látogatta. Ekkor festett műveiben a realista látásmód híve. Ahogy a Párizst járt kortárs magyar festőkre, többek közt Ferenczy Károlyra, Thorma Jánosra, ugyanúgy rá is hatott Bastien- Lepage kifinomult naturalista felfogása. Az 1890-es évek azonban fordulatot hoztak, műveit a szimbolizmus látásmódja határozta meg. Berlinben Edvard Munch-kal együtt állított ki, s a Pan folyóirat munkatársai közé hívta. 1894-ben számos jelentős szimbolista tartalmú vásznat festett, többek közt egy diptychont, Szaga címmel, melynek jobb oldali képrészén a zeneszerző Sibelius arcképét látjuk, bal oldalán fantáziatájat, melyet a zene sugallt. Az „összművé- szeti” gondolat szellemében szerette volna, ha Sibelius maga ír hangjegyeket a táj alá, ez azonban nem valósult meg. Ugyanez évben született az Ad Astra és a Conceptio Artis című műve, az utóbbi Adolf Paul költő álma nyomán. Megjelenik benne a szimbolizmus sokszor felhasznált motívuma: a szfinx, a titok hordozója, mely elérhetetlen az ember számára. A finn újítók éjszakába nyúló beszélgetéseit örökítette meg Symposion című vásznán, melynek szereplői a művész, két zeneszerző: Sibelius és Kajanus, valamint az értetlen közönséget képviselő torz figura, vagy egy másik változaton az alvó kritikus. A különböző változatokon hol a szfinx, hol Osiris szárnyai jelképezik a fiatal műfiL FiSféjk vészek által keresett új tartalmú művészet gondolatvilágát. Már külföldi tanulmányútjai és utazásai idején is foglalkoztatta a Kalevala, az Elias Lönnrot által eposz formába szerkesztett népköltészeti gyűjtemény, melyet a századfordulón szent könyvként tiszteltek a finnek. Szépsége, a pogány hitvilágba visszavezető ősisége, költői ereje megragadta Gallén-Kallela fantáziáját. Feldolgozásaiban az ősi szertartások, a Kalevala jelképvilága mellett a népeposz realista jegyei is erős hangsúlyt kaptak. A művész Karéliában vélte felfedezni a Kalevala történetének „helyszínét", az ott élő emberekben pedig hőseinek élet- és természetszemléletét. Első nemzetközi sikerét is Kalevala-feldolgozással aratta. Az 1900-as párizsi világkiállításon a finnek Eliel Saarinen tervezte pavilonjának freskóit készítette el (A Szampó védelme, llmarinen szánt stb.). Iparművészeti munkáival is jelentős sikert aratott, az aranyérem mellé Iris szobájával ezüstérmet nyert. A szoba bútorait, szőnyegeit a tetőpontjához érkezett szecessziós stílus határozta meg. Igazi századfordulós mesterként szinte minden műfajjal megpróbálkozott az üvegablaktól, a fametszetkészítésen és fémmunkákon át a textiltervezésig. Házai, melyek felépítésén és berendezésén évekig dolgozott, a finn századforduló legjellegzetesebb alkotásai közé tartoznak. Először a minden lakott helytől távoli vidéken épült Kalela készült el, melyet a Helsinkihez közeli Tarvaspöö követett (az utóbbiban ma Akseli Gallén-Kallela Múzeum található). Kalevala-feldolgozásain a stílusbeli sokféleség ragadja meg a nézőt. így az öreg kérő, Vejne- möjnen elől a halálba menekülő Ajnó történetét megjelenítő vásznai csak címükben utalnak a költemény szimbolikus voltára. Tömör egyszerűségével, gazdag szimbolikus utalásaival emelkedik ki e művek sorából a Lemminkejnen anyja című kép. Lemminkejnen az élet titkát hordozó hattyú üldözése közben leli halálát. Anyja folyóba dobott testét rézgereblyével összeszedi, összeilleszti. Kavicsos fövenyen fekszik Lemminkejnen, mellette a halálra utaló tárgyak. Anyja felfelé néz, a vonalakkal ábrázolt sugár felé, várja a méhet, mely a fia életre keltéséhez szükséges nektárt hozza. A szeretet végül győzedelmeskedik a halálon. Gallén-Kallela Magyarországgal is Kalevala-il- lusztrációi révén került kapcsolatba. Először Vikár Bélával, a Kalevala első magyar fordítójával ismerkedett meg. Látogatásakor felkérték a magyar Kalevala-kiadás illusztrálására. Bár ez nem valósult meg, de budapesti kiállításán vásárolt több rajzát, akvarelljét ma is őrzi a Szépművészeti Múzeum. GELLER KATALIN Angelica sylvestris, 1889 Műterembelső 32
