Múzsák - Múzeumi Magazin 1982 (Budapest, 1982)

1982 / 3. szám

Az NDK délkeleti szegletében lévő Bautzen és Felső-Lausitz általában kiesik az oda utazó magyar turisták útvonalából, noha több fontos ok is indokolná, hogy felkeressék ezt a magyar vonatkozásokkal is rendelkező várost és környékét, amelyet a németeken kívül egy érdekes sorsú és kultúrájú kisebbség is lakj'a. Bautzen (Budisin) hajdan az itt lakó szláv népcsoport városa volt, s csak a X. században került német uralom alá. A szorb nevű nép fokozatoson elveszítette földjét és szabadságát, s napirenden voltak a' környéken rablóvárakat építő német hűbérurak zaklatásai, sarcolásai. 1346-ban azonban IV. Károly császár a feudális anarchia megfékezésére hat városnak (Görlitz, Bautzen, Zittau,

Mátyás király egyetlen hiteles szoborportréja

Kamenz, Löbau és Luba) teljes városjogot adományozott, és szövetséget létesített közöttük, hogy közösen védekezhessenek a rablóhadjáratok ellen. Később a terület a cseh királyság befolyása alá került. A XV. század végén ezen a vidéken zajlott a magyar történelem egy kevéssé ismert epizódja: Mátyás király európai méretű terveinek megvalósítása érdekében meg akarta szerezni a cseh királyságot. Terve csak részben sikerült, Morvaország, Szilézia és Lausitz, s így Bautzen is az övé lett a cseh királyi cím mellett. Az 1479-ben megkötött olmützi béke biztosította a magyar király uralmát ezen a vidéken. Mátyás előrelátó intézkedésekkel igyekezett Bautzen és a többi város polgári életét helyreállítani. Megerősítette a régi privilégiumokat, és újakat is adományozott: pénzverési jogot, szabad bormérést, városi pincejogot. Anyagilag is támogatta Bautzen város építkezéseit. A városi vásárház 1472 és 1482 között épült fel, 1479-ben készült el a híd a Spree folyó felett. Legjelentősebb azonban Ortenburg várának Mátyás király támogatásával történt újjáépítése volt. Ugyanis az akkor már közel ötszáz éves erődítmény a háborúkban elpusztult, s a felépült vár nemcsak hadászati, de építőművészeti szempontból is megfelelt a kor követelményeinek. A várból kivezető kapu fölött magasló késő gótikus torony homlokzatán Mátyás egyetlen hitelesnek minősíthető képmása látható. Az emlékművet Briccius Gauske

sziléziai szobrász formázta meg. A korabeli annalesek tanúsága szerint annyira ügyeltek a hasonlóságra, hogy a falra helyezés után még háromszor vették le korrigálás végett, Budára is elhozták a szobrot, hogy a művész közvetlenül Mátyásról mintázhassa meg. Csak ezután építették be a helyére. Az emlékmű gótikus szárnyas oltárra emlékeztet. Középső részén az uralkodó trónol vértben, vállán palást, lába egy oroszlánon nyugszik, kezében pedig a jogart és az országalmát tartja.

Az emlékmű két oszlopán a késői gótika jegyeit figyelhetjük meg, az oromzaton Magyar-, Cseh- és Morvaország, valamint Dalmácia címerét láthatjuk. Az alkotás egyes részeit 1925-ben másolatokkal helyettesítették, az eredetit pedig a városi múzeumban helyezték el. Az emlékmű központi része felett elhelyezkedő frízben a MATHIAS REX és az alsó szelvényén anno 1481 salv felirat olvasható. Az emlékművet gazdag növényi motívumok díszítik.

A rövid magyar uralom emlékei felbukkannak irodalmi alkotásokban is. Például Jurij Brezan mai szorb író így ír erről: „Az én városom egy bizonyos dolgot tekintve egész Magyarországnál gazdagabb: egész Magyarországnak nincs egyetlen kőből való Hollós Mátyása sem, nekünk viszont van, trónuson ül, a fején korona, a kezében jogar. A pillantása pedig szigorú, igencsak szigorú. A magyarok irigylik tőlünk a Hollóst, és váltig firtatják: mi dolga a mi nagy királyunknak a vén Budisin egyik városkaputornyán?’' Majd ezután mesés történet következik Mátyás arrafelé viselt dolgairól. A szobor, ha nem is eredetiben, a budai Vár Miklós-tornya homlokzatán is látható, a Hess András téren.

Már a múlt században eljutott egy- egy magyar Budisinbe, így Wenzel Gusztáv történész, aki fel is jegyezte szakértő véleményét az emlékmű akkori állapotáról: „A jelen sorok írója két ízben volt Budiszinben, 1851-ben és 1853-ban. Ezen alkalommal Mátyás király szobrára különös figyelmet fordítván ... A szobor kemény homokkőből oly mesteri- leg van kifaragva, hogy e tekintetben méltán jeles műemléknek nevezA Mátyás-emlékmű A város erődrendszerének részlete