Múzsák - Múzeumi Magazin 1980 (Budapest, 1980)

1980 / 3. szám

Táborozás a hegyekben, XVIII. sz. eleje

Bombay legforgalmasabb részén, a kikötő tőszomszédságában emelkedik az Indiai Állami Múzeum impozáns, indoszaracén stílusú épülete. A korábbi nevén Walesi Herceg Múzeum számos tudományos - geológiai, antropológiai - gyűjteménynek ad otthont, de itt találjuk a hindu festészet páratlanul érdekes irányzatának, az úgynevezett radzs- put miniatúráknak leggazdagabb tárházát is.

A radzsput festészet fénykora a XVI I—XVI 11. század. Kialakulása Észak-lndia történelmi sorsfordulójával kapcsolatos. 1526-ban a mongolok lerohanják az északi hindu fejedelemségeket, így köztük a termékeny Rádzsasztánt is. A hódítók a XVII. század elejére egységes mogul birodalmat alakítanak ki, a központokban fényes udvartartással, és bőkezű mecénási hajlamokkal. Ez élteti a mogul festészeti iskolát, amely a perzsa stíluseszményekre hagyatkozva a kor reprezentatív, hivatalos irányzata lesz. De a felvilágosult hatalmasságok nem rosszalják, hogy hindu hűbéreseik: a radzs- putok ezzel párhuzamosan, a maguk portáján egy nemzeti hagyományokban gyökerező irányzatot karoljanak fel. így indul virágzásnak először a rádzsasztáni alföldön a

XVII. században, majd a történelmi viharoktól elzárt hegyvidéken (Kangra Pahari) egy évszázaddal később a miniatúra-festészet egyik legvarázso- sabb ágazata.

A többségükben 20x30 cm méretű apró képecskék a legősibb hindu falfestési eljárás hagyományait őrzik. így készültek már az adzsantai barlangfestmények is az i. sz. V. évszázadban. India művészete című könyvében Baktay Ervin így sommázza a módszert: „Az alapra — papirosra vörössel rajzolták ró az alakot, a részletek körvonalait, azután az egész felületet tompa fehér réteggel vonták át. Ezzel az alapozáson a körvonalak alapján megadták a végleges rajzot, most már feketével, azután a határozott, harsány színeket rakták fel. Árnyékolást nem alkalmaztak, legfeljebb a formák szegélyére festettek valamivel sötétebb tónust a plasztikus hatás kedvéért."

Előkelő hölgy szolgálóleányával, XVIII. sz.

24