Múzsák - Múzeumi Magazin 1979 (Budapest, 1979)
1979 / 2. szám
IT A orara lően átépíttette a kastélyt. Az átalakítások során elsősorban a déli szárny gazdagodott, a ma is ott levő könyvtárral és a kápolnával. Ugyancsak ekkor keletkezett a könyvtár alatt a levéltár is, mely később a márványterem lett. Festetics kitűnő mestereket, jóhírű műiparosokat alkalmazott. A könyvtár berendezését Kerbl János keszthelyi asztalos mester készítette a gróf elgondolásai szerint. A szlavóniai tölgyfából készült könyvállványok és galériák, a remekbe szabott, művészi kidolgozású famunkák emelik a könyvtár iparművészeti értékét. Az 1801. áprilisában elkészült könyvtárterem egy emelet belmagasságú. A falakat csigás fejezetű, négy méter magas, nyitott könyvszekrények takarják, a tagoltságot akantuszle- vél díszítésű, falba épített pillérek adják. Ezek tartják az emeleti galériát, ahol három méter magas könyvespolcok borítják a falat. A galériát faragott, remekmívű korlát szegélyezi. A téglalap alakzatú könyvtárterem két keskeny oldalán egy- egy félköríves kiugrás: az egyik szekrény, a másik rejtett csigalépcső, mely a galériára vezet. A Bécs- ből hozatott kehlheimi kőből készült padozat Zitterbart József keszthelyi kőfaragó munkájának eredménye. A könyvtárterem hosszanti irányában elhelyezett két alacsony tárló 1826- ban, Bécsben készült. A könyvtár Festetics György féltett kincse volt, a hagyomány szerint még családtagjait sem szívesen engedte be. De magánkönyvtára a tudósok előtt mindig nyitva állt. A könyvtár törzsanyagát Festetics György szerezte be. Megbízottai figyelemmel kísérték a jelentős külföldi kiadók újdonságait, s intézkedett a jelentősebb kiadványok beszerzéséről. Könyvtárosnak Péteri Takáts József írót szerződtette, aki egyben fiát is nevelte. Péteri Takáts nevéhez fűződik a Magyar Minerva megindítása. Festetics 15 pontból álló Instruktiot szerkesztett, melyben, mint afféle kis „könyvtártan"- ban a könyvtáros kötelességeit és a könyvtárban elvégzendő feladatokat szabja meg. Festetics György gróf halála után fia, Festetics László (1785—1846), majd azután Festetics Tasziló (1850— 1933) és Festetics György herceg (1882-1941) a hitbizomány ura. Az utódok fokozatosan korlátozták a könyvtár nyilvános használatát. Festetics László még a Georgikon történetének megírásához szükséges forrásmunkákat sem bocsátotta rendelkezésre. Festetics Tasziló azonban különös gondot fordított a gyűjtemény feltárására. Könyvtárosai, Párkányi József és Kummer Mihály cédulakatalógust készítettek a 25 000 művet számláló törzsállományról 1887-1891 között. Festetics György herceg alakította ki a nagy könyvtárteremből nyíló kisebb, kabinet-könyvtárat. A dolgozószobának használt helyiségben a mezőgazda- sági szakirodalmat, s a Georgikon egykori kézikönyveit őrizték. 1802-ben a Zeitschrift von und für Ungarn című folyóirat első kötete már 8000-re becsülte a könyvek számát. Klempa Károly szerint a könyvtár az 1840-es években körülbelül 25 ezer kötettel rendelkezhetett. A századforduló éveiben a könyvtár állománya a Magyar Minerva I. kötetének közlése szerint 32 339 kötet, 497 térkép és számos különösen értékes magyar ősnyomtatvány. Az 500 példányból álló kéziratgyűjtemény becses darabja Kinizsi Pálné Magyar Benigna számára 1491 táján magyar nyelven írt imakönyv, az úgynevezett Festetics-kódex, mely jelentős irodalmi emlékünk és egyike a legszebb kéziratos könyveinknek. Századunk első felében a könyvállomány tovább gyarapodott, a II. világháború időszakára elérte az 52 000 kötetet. A háború során a kastély épülete nagyobb kárt nem szenvedett. 1948- ban, az elhagyott hitbizományok államosításakor a gyűjtemény az Országos Széchényi Könyvtár kezelésébe került, majd Helikon Műemlékkönyvtár elnevezéssel megnyílt a nagyközönség számára. A könyvtár értékes különgyűjteménye a Balatoni gyűjtemény, melyet rendszeres gyarapító munkával országos jelentőségű helytörténeti közgyűjtemény- nyé fejlesztenek. A Helikon könyvtár egyik jelentős értéke a XVIII—XIX. század mező- gazdasági irodalmának gyűjteménye, közte Thaer Feilenberg, Nagy- váthy János, Tessedik Sámuel, Pethe Ferenc, Rumy Károly munkái. Fontos feladatának tekinti a könyvtár, hogy ezt az értékes korabeli hungarica szakirodalmat kiegészítse. POLGÁR ERNŐ _____ i«ififf» |iji! '1 jMKt *. *•' t fö 11
