Múzsák - Múzeumi Magazin 1979 (Budapest, 1979)
1979 / 1. szám
Magyarország, illetve a Kárpát-medence, több természetes flórabirodalom találkozási helye. Az egyes növényfajok elterjedésének határt szab az éghajlat. Hazánk időjárását többféle - kontinentális, mediterrán, atlantikus — éghajlat befolyásolja, ennek megfelelően az itteni vadonélö növényvilágot az atlanti, mediterrán vagy kontinentális flóraelemek bevándorlása és terjedése alakította, gazdagította. A Kárpát-medence élővilágát ugyanakkor a hegyláncok természetes határa meglehetősen elszigeteli a környező területektől. Ez az izoláció jó néhány bennszülött (csak a Kárpát-medencében, sőt csak hazánk területén előforduló) növény- és állatfaj kialakulására; vagy bizonyos, a Kárpát-medencén kívül élő törzsalakok bennszülött alfajainak létrejöttére vezetett. Közülük mutatunk be néhány érdekes és értékes virágos növényt. A lisztes kankalin (Primula farinosa) félarasznyi- arasznyi növény. Lápos területek, tőzeges talajok lakója. Hűvös, párás klímát igényel. Nálunk Sopron közelében, a Bakonyalján, Devecser határában fordul elő. Korábbi tapolcai lelőhelye — a láprétek lecsapolása miatt — bizonytalan. Hazánkban a kipusztulás veszélye fenyegeti. Elénk rózsaszínű, kicsípett szirmú virágait április-májusban nyitja. Nevét a fiatal levelek fonákját borító fehér, lisztes bevonatról kapta. A kakasmandikó és a májvirág csapadékos, de enyhébb éghajlat alatt tenyészik. Mindkettő úgynevezett atlanti-mediterrán flóraelem. A kakasmandikó (Erythronium dens-canis) a Dél - Dunántúl néhány erdejében találja meg létfeltételeit. Gyertyános-tölgyes erdők aljnövényzetében jelenik meg, lombfakadás előtt virít. Márványozott levele, kecsesen bókoló virága különösen széppé teszi. Virágzás és termésérlelés után levelei leszáradnak, a növény visszahúzódik a talajba. Nyár elejére már csak az árnyékos avarszőnyeg látszik a fák tövében. A májvirág (Hepatica nobilis) a kakasmandikó termőhelyéhez hasonló erdőkben él: sok helyen együtt fordulnak elő. Somogy és Baranya erdőségeiben nem ritka virág. Koratavaszi virágnyílása után erős, sötétzöld levelei megmaradnak, gyakran át is telelnek. Régen az úgynevezett „hasonszervi gyógymód" alapján májbetegségek gyógyítására használták. E gyógymód szerint a természet szinte rámutat a szervi bajok megfelelő gyógynövényére. A májvirág lebenyes levele a máj formájára hasonlít, így az akkori orvosok úgy vélték, hogy a növény a májbetegségek fontos gyógyszere. A farkasbogyó, vagy Scopoli-füve (Scopolia car- niolica) a nedvesebb mediterránból terjedt el egészen az Északi Középhegységig. A Bükk és a Mátra nyirkos szurdokerdeiben, csupán néhány helyen található. Koratavasszal hajtanak ki húsos, nedvdús levelei, s még lombfakadás előtt virágzik. Gyöktörzse scopolamin nevű alkaloidot tartalmaz, mérgező. Bogyótermése szintén mérgező, ezt fejezi ki magyar neve. Az egyhajú virág (Bubocodium vernum) Délke- let-Európában honos, szubmediterrán faj. Hazánkban is kiveszőfélben van. Nálunk csak két lelőhelye ismeretes: Debrecen mellett és a déli határ közelében, Kelebiánál. Homoki tölgyesekben, vagy azok helyén a legelső koratavaszi virágok közé tartozik, néha már március eledén kivirít. Szép, rózsáslila virágából toktermés fejlődik. A tarka sáfrány (Crocus variegatus, vagy Cr. reticulatus) jellegzetes déli flóraelem. Az apró termetű, koratavaszi növény nálunk a Duna—Tisza közén, laza, melegtalajú homoki erdőkben vagy réteken nő. A sáfrányfélék nemzetségére jellemző az élénk narancsvörös színű bibe; régen a termesztett sáfrányok bibéje szolgáltatta az aranynál is értékesebb fűszert. Az illír sáfrány (Crocus tommasinianus) hazánkban egyetlen helyen, a gyulaji dámrezervátum erdejében terem. Magyar neve utal eredetére: Északnyugat-Balkán az őshazája. Koratavaszi, lila virágai akár kerti dísznövénnyé tehetnék; termőhelye vadvédelmi okokból zárt terület, ezért kipusztulás nem fenyegeti. A henye . boroszlán (Daphne cneorum) meleg- kedvelő, szárazságtűrő kis cserje, mediterrán eredetű. Nálunk a déli fekvésű, sziklás oldalak bokorerdeiben él. A Bükkben vagy a Dunántúli-középhegység néhány pontján, mészkövén, dolomiton található. Erős rózsaszínű, illatos virágait koratavasszal nyitja. Magyar nevét elheverő ágairól kapta. A fanyarka (Amelanchier ovalis) a henye bo- roszlánhoz hasonló igényű cserje. A Dunántúliközéphegység mészköves-dolomitos meleg lejtőin alkot más cserjékkel bokorerdőt. Meglehetősen ritka növény. Magyar nevét fekete, bogyóforma termésének ízéről kapta. A pirosló hunyor (Helleborus purpurascens) jellemző kárpáti flóraelem, elterjedési területe Kelet-Balkán, Erdély, és hazánkban az Északi-középhegység. Hegyi erdeinkben koratavasszal virágzik, erős, bőrszerűen vastag virágleveleit a termésérlelés idején sem hullatja el, ezek kissé kizöldülve veszik körül az érett tüszőtermések csoportját. Az ikrás fogasir (Bentaria glanduloso) 'kárpátmedencei bennszülött növényfaj. Magyarországon a Sátor-hegység és Jósvafő környéke a termőhelye. Bükkösök vagy gyertyános-tölgyesek aljnövényzetében, koratavasszal virágzik. Magyar nevét gyökértörzsének fogócskáiról és a virág- kocsány apró, „ikrás" mirigyeiről kapta. A tátogó kökörcsin (Pulsatilla patens) északkelet-európai elterjedésű faj, magyarországi előfordulása egyben a jellemző elterjedési területének nyugati széle. Rokonfajai Észak-Eurázsiában terjedtek el. Valószínűleg a délorosz sztyeppékról vándorolt be a Nyírség homokjára. Bátorliget híres reliktumlápja közelében fekszik a Bátori-legelő, e növény egyetlen hazai lelőhelye. A kökörcsinfajok gyöktörzse és hajtása kámfort és keserűanyagokat tartalmaz, mérgező. Magyar neve a török kök (kék) szóból származik. Nem egy kék, liláskék virágú vagy termésű növényünk neve ugyanebből a szóból származik: kökény, kikerics — pedig a közhiedelemmel ellentétben a kikerics nem sárga, hanem kékeslila virágú. A magyar kökörcsin (Pulsatilla hungarica) Magyarország endemikus növényfaja, azaz csak hazánkban található. Latin és magyar neve egyaránt erre utal. Az Alföld északkeleti részén, néhány lelőhellyel a világ egyik legritkább növénye. A Nyírség és a Bodrogköz homoki rétjein, legelőin, koratavasszal virít. Bókoló, pelyhes-szőrös virágai belül piszkossárgák, kívül ibolyásbar- nák. A tátogó körcsinnel vegyesen nő a Bátori- legelőn. Ritkasága és tudományos értéke miatt védett növényünk. F. GYURKÓ GIZELLA 1. Ikrás fogasír 2. Tátogó kökörcsin 3. Egyhajú virág 4. Fanyarka 5. Májvirág 6. Henye boroszlán 7. Illír sáfrány 8. Farkasbogyó 9. Kakasmandikó 10. Pirosló hunyor 36
