Múzsák - Múzeumi Magazin 1979 (Budapest, 1979)
1979 / 1. szám
völgy a legvadregényesebb. A hegység egyik eldugott szurdokában meghúzódó parányi Ómassa falucska házai közt buggyan elő a völgyoldalból a Garadna egyik főágának a forrása; innen indul kacs- karingós útjára a sebes vizű hegyipatak. Elfut egy erődszerű, vaskos építmény előtt, amelynek terméskövekből rakott izmos kapuíve dús lombok alól tekint ki. Legértékesebb ipari műemlékünk ez az őskohó, a magyar nehézipar születésének hősi korszakát idézi. ,,A Bükk csendjében az 1765. évben csendült fel először a vasgyártás ércmuzsi- kája” — hirdeti a tábla a műemlék falán. Szép munkakezdés emlékét őrzi az újmassai őskohó. Fazola Henrik egri lakatosmester építette az első bükki vasolvasztót Ómassán, a Garadná felső völgyében. Néhány év múlva azonban már lejjebb költözött vele Újmassára, a Garadna alsóbb szakaszához, nagyobb esésű, több energiát adó víz mellé. A kicsiny vasolvasztó összeomlott, s már-már eltünedező romjait a disógyőri vasgyáriak mentették meg a pusztulástól; ők állították helyre eredeti formájában. Az őskohó működéséről korabeli leírás maradt ránk. Az olvasztókemencét rétegesen rakták meg vasérccel, faszénnel és mészkővel, s az ily módon egyre ismétlődő rétegekkel megtöltött kohót a tetején gyújtották be. Az égéshez szükséges oxigént kecskebőrből készült tömlőkkel fújtatták. A tökéletesen rekonstruált őskohó most éppen olyan, mint amikor Gábor Áron ágyúihoz olvasztotta a fémet. A kis olvasztó megmunkáló telepe, a vízikerékkel mozgatott vaskolapácsakkal dolgozó hámor, a Garadna- és a Szinva-patak egyesülésénél működött. > Ahol a Garadna-patak egyesül a Szinva sebes vizével, bájos völgykatlan tárul fel, közepében a sötétzöld tükrű Hámori tóval. Lovagvárként emelkedik a tó fölé bástyaszerű teraszaival, tornyaival a lillafüredi Palota szálló, mögötte zuhatagoson omlik alá húsz méter magasból a Szinva tajtékos vízesése. Elragadtatással állt meg ezen a helyen 1847 júliusában Petőfi: „Az ember azt gondolja, hogy legalább Helvécziában van; Helvéczia valamely szebb vidékén" — írja a hámori völgyről tizedik úti levelében. Lillafüred után a Szinva völgye nemsokára legyezőszerűen szétnyílik, hogy helyet adjon Diósgyőrnek. Az itt kibontakozó tájnak két arca van. Az egyiket a középkori várrom négy csonka tornya jelképezi, a másikat gyárkémények erdeje. A diósgyőri vár a magyar nemzeti múlt értékes hagyatéka, egyik legnagyobb építészeti emlékünk a középkorból — egy hatalmas arányokban fejlődő ipari város szívében.' A Szinva völgyének síkjából szigetszerűen emelkedik ki az a meredek lejtőjű mészkődomb, amelynek tetejét már a vaskor embere földvárnak képezte ki jó 3000 évvel ezelőtt. Gyűrű alakú vizesárok övezte ezt az ősi földerődítményt, mely használható állapotban volt a honfoglalás idején, hiszen Árpád a terület megszállásakor rendelkezett vele. Anonymus beszámolója szerint „a vezér Böngérnek, Bors apjának nagy földet adott Tapolca vizétől a Sajó fűlyóig, melyet most Miskolcnak hívnak; azonkívül odaadta neki azt a várat, melyet Győrnek mondanak." A diósgyőri vár jól védhető erődítménnyé, fényes kastéllyá, gótikus díszítésű saroktornyokkal, fejedelmi pompájú lakosztályokkal Nagy Lajos idejében épült ki. Nagy Lajos 1364 után gyakran tartózkodott falai között, s mikor lengyel királlyá választották, Diósgyőr fénye a Baltitengerig ragyogott. A Bükk őserdeiben nagy medve- és vaddisznóvadászatok, a vár udvarán látványos lovagi tornák szórakoztatták a király vendégeit. Nagy Lajos halála után Diósgyőr a királynék vára lett. Utolsó királyasszony-gdzdája a mohácsi mezőn elveszett II. Lajos király felesége volt. A Bükk híres szép lovagvára a Rákóczi-szabadságharc idején pusztult el. Négy zömök sa- röktornyát műemlékvédelmünk korhűen újjáépítette romjaiból. Hajdani fényére az omladékok közül előkerült reneszánsz stílű zöldmázas kályhacsempék, néhány kopja- vég, sarkantyú és Mátyás dénárjai emlékeztetnek. Ma a Bükk keleti oldalát hatalmas ívben öleli körül a borsodi iparvidék, Diósgyőrrel a középpontjában. Itt, a hajdani lovagvár tövében, sorakoznak egymás mellett a nagykohó, a hengermű, a gépgyár épületkolosszusai, kéményei, roppant üzemi csarnokai, s lejjebb, ahol a Szinva kanyargó keskeny völgye betorkollik a Sajó völgyébe, az ország második városának, Miskolcnak háztengere tódul ki a síkságra. ANTALFFY GYULA 4
