Múzsák - Múzeumi Magazin 1979 (Budapest, 1979)
1979 / 4. szám
sorsot. A regény motívumaiból két filmet is készített Sjöström, az Ingmar fiait (1919) és a Karin, Ingmar leánya (1920) címűt. Remek realista képek váltakoznak a népi mese képzeletvilágával. A természet, a sodró erejű folyó itt is nagy szerephez jut. Ez a fajta szemlélet jellemezte a későbbi svéd filmművészetet is. Így például Alf Sjöberg filmjét, az Égi vándort, mely nagy hatással volt Szőts Istvánra, az Emberek a havason kiváló alkotójára. Ez az időszak Sjöström és a svéd filmművészet kiemelkedően nagy korszaka. Sorra készülnek a nagy filmalkotások: a Számüzöttek, egy menekülő pár kálváriája a zord hegyvidéken; a Sámuel mester, öregség és fiatalság groteszk és megindító találkozása; A tenger emberei, nő és férfi örök konfliktusa, egy hajó zárt terébe helyezve. Ezekben a filmekben Sjöström maga is játszik, s mint rendező fokozottan ügyel a színészi játék hitelességére. Lefaragja a túlzásokat, nem tűri a lárvaszerű maszkokat, valódi bajuszt, szakállt követel meg. 1920-ban készíti el legismertebb és legjelentősebb alkotását, A halál fuvarosát. Ez a különös északi legenda is Selma Lagerlöf Írása nyomán készül, de igazi film válik belőle, ahol a képeknek, a kompozíciónak, a múltat és jelent ötvöző cselekményvezetésnek döntő jelentősége van. A húszas években Hollywood féltékenyen nézte a svéd filmművészet fellendülését, világsikerét. S jellemző módon védekezett ellene: átcsábitottq az Újvilágba legjobb alkotóit. Greta Garbo és felfedezője, a kiváló rendező, Maurice Stiller után Victor Sjöström is áthajózott Amerikába. Itt is megőrizte művészi színvonalát, színészként, rendezőként egyaránt. Olyan művészekkel dolgozott együtt, mint Greta Garbo, Norma Shearer, Lilian Gish, Lon Chaney. Am vitathatatlan, hogy az igazi nagy alkotások eredetiségét, hamvasságát svéd filmjei őrzik. A hangosfilm megszületésével ismét visszatért hazájába, s európai filmekben vállalt szerepeket. Rendezéshez már csak egyszer jutott: Angliában készítette A vörös talár alatt című filmet. Ennek magyar vonatkozású érdekessége, hogy írója Bíró Lajos volt. A negyvenes évek végéig a Svensk Filmindustri művészeti vezetője. Művészeti búcsúja méltó pályájához. 1957-ben a nagy utód, Ingmar Bergman: A nap vége című filmjében játssza a főszerepet, egy élete alkonyán a pályájára visszatekintő professzort. Bergman ezzel a szereposztással nemcsak egy kitűnő alakításra adott lehetőséget Sjöströmnek, hanem egyúttal tisztelgett a hagyomány és egy kiváló egyéniség előtt. Ez volt Sjöström utolsó nagy felvillanása, 1960-ban halt meg Stockholmban. KARCSAI KULCSÁR ISTVÁN Ingmar fiai, 1918 A szél, 1928 Sámuel mester, 1920 Terje Vigen, 1917 Számüzöttek, 1918 Portugália császára, 1944 Sjöström A nap vége főszerepében, 1957 19
