Múzsák - Múzeumi Magazin 1979 (Budapest, 1979)
1979 / 4. szám
tartoztak a Társasághoz, színészek, írók, fordítók, tervezők, dramaturgok. Anyagi helyzetük javítására és a Thália célkitűzéseinek propagálására megalakították a Thália Társaság Baráti Körét, amelynek voltak alapító, pártoló és rendes tagjai. A Baráti Kör névjegyzékén ott találjuk Ábrányi Emil, Delii Emma színésznő, Demény Dezső egyházi zeneszerző, Gábor József operaénekes, Galamb Sándor, a későbbi színiakadémiai tanár, Gálos Rezső, később egyetemi tanár, Dénes Zsófia, valamint Kerpely Jenő gordonkaművész nevét, s nem kis meglepetéssel felfedezhetjük a haladónak éppen nem nevezhető báró Kornfeld és báró Kohner család nevét is. A Thália előadásai közül a legnagyobb sikere Heyer- mans: Remény című halásztragédiájának volt. Ezt játszották legtöbbször, 25 alkalommal. Amikor 1908-ban kiszorultak Budapestről, illetve csak a Rottenbiller utcai Népszínpadon kaptak helyet, a vidéki munkáselőadásokon is gyakran tűzték műsorukra. A Róza szerepét alakító Forgács Rózsi élete legnagyobb sikerét érte el a darabban. Utolsó előadását 1908. december 28-án, Nyíregyházán tartotta a Thália Társaság. Ibsen: Kísértetek című drámáját adták elő. A Thália, működésének négy teljes és egy csonka évadja alatt, 142 előadást tartott. Ezek közül 61 olcsó helyáras munkáselőadás volt, ebből 46-ot vidéken, 15-öt Budapesten tartottak. Nehezítette a Thália helyzetét, hogy még a kor haladó írói is — mint Bródy Sándor, Hel- tai Jenő, Thury Zoltán, Földes Imre — a biztosabb siker és az ezzel járó anyagiak reményében a nagy színházaknak adták darabjaikat. A Thália nem fejleszthetett ki klasszikus darabokon új játékstílust, mert fennmaradása érdekében állandóan új és újabb darabokat kellett színre hoznia, mindegyiket a mű eredeti stílusában. Anyagi korlátozottsága miatt nem formálhatott ki új színpadképi stílust, holott több ízben is megkísérelte az új szellemű, szemléletű képzőművészek foglalkoztatását. Nagy érdeme viszont a Tháliának, hogy elsőül tartott rendszeresen munkáselőadásokat, mégpedig a legmagasabb irodalmi igénnyel. Kapcsolatot teremtett a szakszervezetekkel, ha ezek csak átmenetiek is voltak, és nem hozták meg azt a gyümölcsöt, amelyet a kapcsolattól a Társaság remélt. Műsorát a haladó eszmék szolgálatába állította. Egészségesebb színházi közszellemet teremtett, amely még feloszlása után is, tagjainak szerteáradásával, az egész magyar színjátszásra hatott. Fiatal színészeket képezett, haladó műsorpolitikát folytatott, igényes vidéki előadásokat tartott. Működésének hatására kezdődött meg hazánkban a színházi reformok kora. Háromnegyed évszázaddal ezelőtt alakult, csonka öt évadon át működött, hatása, szelleme azonban ma is él. CENNER MIHÁLY 5
