Múzsák - Múzeumi Magazin 1979 (Budapest, 1979)

1979 / 3. szám

A Moreau Múzeum száznál több rajzot, olaj- és akvarellvázlatot őriz, melyek leghíresebb müvei­hez, a Salome tánca Heródes előtt és a jelenés című kompozíciókhoz készültek. Hosszú hallgatás után, az 1876-os Szalonban be­mutatott Salome feldolgozásokban a végzetet hozó nö szimbóluma fogalmazódott meg. A váz­latokon először akt, majd arannyal, gyönggyel fedett papnő, később bálvány. Moreau a mez­telen női testre szimbolikus és díszítő ábrákat: stilizált lótuszt, etruszk maszkot idéző ékszert raj­zolt. A háttér zenélő leányalakja indiai istensé­gek aprólékos díszítésű ruháját hordja. Külön­böző korok és népek stílusát követi a térábrázo­lásban is. Az ótestamentumi történet megjelení­téséhez más vallások szimbólumait is felhasznál­ja. Heródes trónja fölött a termékenység isten­nője, a sokmellü ephesosi Diana mellett a bűnt jelképező perzsa istenek sorakoznak. Az archeo­lógiái pontossággal felidézett részletek Moreau víziójának részeivé váltak, s új jelentéssel ruház­zák fel a bibliai történetet. A második emeleti nagyteremben sorakoznak ha­talmas méretű, nagyrészt befejezetlen müvei: a Kérők, az Argonauták visszatérése és a Kimérák. A Kimérák című kompozícióján a „fantasztikus álmok szigetét festette meg”, melyben a „nő szeszélyének és szenvedélyének minden formá­ja” megjelenik. A háttérben egy középkori város, Nürnberg látképe tűnik fel. A Kimérákkal szinte egy időben készült Moreau egyik legharmonikusabb, a múlt művészetét szinte vallásos áhítattal felidéző műve, az Egyszarvúak. A kép középpontjában, akárcsak Tiziano Égi és földi szerelem című müvén, egy felöltözött és egy meztelen nőalak van. A legenda szerint az uni- kornist csak szűz leány foghatja el. Az állat a lány ölébe hajtja fejét, s hagyja magát elfogni. A felfedezés erejével hatnak Moreau akvarell- és olajvázlatai, melyekben szabadjára engedte fes­tői fantáziáját. Ezek alapján emlegetik sokan az absztrakt festészet előfutáraként. Rajzos dekora- tivitása Matisse arabeszkjeiben is továbbél. A szürrealisták közel érzik magukat Moreau-nak a formai anatómia felé döntő lépést tevő mitológia­interpretációit. Gustave Moreau alkotásain mitológiai történetek­be rejtve - az álom, az elérhetetlen, a titokzatos utáni vágy a szimbolistákat előlegező fogalma­zásban jelenik meg. A mítoszokban az emberiség örök és változhatatlan alapigazságait keresve, az archeológiái pontosságú részletekből, régi kom- poziciós sémákból képzeletbeli világot teremtett, színmágiája költői szépségeket ragyogtat fel. Kecses nőfigurái kettős arcúak: vagy megközelít­hetetlen, titokzatos szüzek, mint az Egyszarvúak főszereplői, vagy a bűn és a romlás szimbólumai. A tündér griffmadárral (1876 k.) és a Galatea (1880) álmodozásba mélyedt, finom rajzú nő­alakjai ártatlanságukban is halált hozók. GELLER KATALIN 5. A múzeum belseje 6. Az egyszarvúak 7. A kimérák 8. Galatea 9. Jupiter és Szemeié

Next

/
Thumbnails
Contents