Múzsák - Múzeumi Magazin 1978 (Budapest, 1978)
1978 / 1. szám
TRAKIA KINCSEI Az új kőkor az i. e. VI. évezredben köszöntött be Bulgária földjén. A kőkort felváltó rézkorhoz kapcsolódik a bolgár régészet egyik legváratlanabb felfedezése. 1972-ben, Várna mellett, egy i. e. 3200-3000 körüli temető sírjai kerültek napvilágra. A csontvázakat elborították az aranytárgyak: melldíszek, karperecek, diadémok, fejedelmi jelvények, nyakékek, állat alakú lemezkék. Az ásatás máig sem fejeződött be. A bronzkor korai és középső szakasza, a mai ismeretek szerint Trákia földjén a kultúra hanyatlását jelentette. Újabb fellendülés i. e. 1600 körül, a késői bronzkorban következett be. A bolgár kutatás az i. e. II. évezred második felét a mitikus trák királyok korának nevezte el. A mükénéi achájok Homérosz Iliászában és Odisszeájában megőrzött „történelmének" epizódszerepeiben Q) Q Q Arany fülbevalók (I. e. V. század, Duvanli) Ölő gyermek alakú ezüst sótartó (I. sz. II. század, Nikola jevo) Arany melltű (i. e. V. század) gyakran felbukkannak trák királyok és hősök. Ennek ellenére vitatott, hogy ekkor trák népesség élt volna a mai Bulgária területén. A Balkán félsziget keleti és északkeleti részén a trákok első biztos nyomai az i. e. I. évezred elejétől mutathatók ki. A korai vaskort, vagy más néven a geometrikus művészet korát, az írott történelem fénye csak gyéren világítja meg, a leletek viszont érdekes összefüggéseket sejtetnek a kaukázusi, illetve a dél- és közép-európai kultúrákkal. A vaskori trák kultúra fejlődését külső hatások gyorsították meg. A görögök az i. e. VII. század végétől körülbelül száz éven át gyarmat- városokat alapítottak a trák partvidéken, s kereskedelmük hamarosan érdekkörébe vonta a hátországot. I. e. 512-ben Dareiosz perzsa király szkíta hadjárata során átkelt Európába, s ettől kezdve az Achaimenida-művészet hatása is jelen volt Trákiában. A perzsákat a szkíták követték e területen. Az ókori történelem felgyorsuló eseményei közepette, az i. e. V. század első negyedében a trák törzsek önmagukra eszméltek: az od- riszok ez idő tájt létrejövő királysága mintegy másfélszáz évig a terület legfontosabb hatalmi tényezője lett. A trák kultúra virágkorának, az i. e. VI. század utolsó negyedétől i. e. 280-ig tartó időszaka legszebb emlékei a Bulgáriát behálózó halomsírokból — a mogilákból — kerülnek elő. A görög fegyverzetben, görög vázákkal, ékszerekkel eltemetett trák törzsi arisztokrácia legrégebbi sírjait Duvanliban ásták ki. Az i. e. VI. század végére keltezhető Musovica mogila, a valamivel későbbi Kukova mogila és még egy egész sor tumulus (dombsír) leletei azonban azt is elárulják, hogy az előkelők nem utánozták a görög kultúrát: az importált tárgyak mellett szép számban akadnak az idegen hatásokat sajátos ötvözetben egyesítő helyi alkotások. A trák kultúra hanyatlása az i. e. III. század elején kezdődött meg. A kelták i. e. 280-ban pusztítottak a virágzó területen, majd a század végéig fennálló királyságot szerveztek Trákiában. Alig űzték el az északi hódítókat, máris újabb, még súlyosabb veszedelem jelentkezett: a rómaiak előnyomulása Makedónia felől. De a létbizonytalanság századaiban sem apadt el a trák művészet teremtő ereje. Bulgária régészeti gyűjteményeinek kincsei évek óta járják a világot, osztatlan sikert aratva. Az esztendő második felében ez az értékes anyag a budapesti Szépművészeti Múzeumba érkezik. SZABÓ MIKLÓS 40
