Múzsák - Múzeumi Magazin 1978 (Budapest, 1978)
1978 / 1. szám
A CSODAHÍRŰ SÁROSFÜRDŐ 1918. szeptember 18-án jelent meg a tudósítás az újságban: „Ma adják át a forgalomnak a Gellert Szálló és Gyógyfürdőt. A szállóban két török császári herceg, éspedig Kavid Herceg, a detronizált Abdul Hamid fia, és Szeif Eddin herceg, a jelenlegi trónörökös testvére béreltek ki egy-egy lakosztályt, akik csupán meg akarják tekinteni a gyógyfürdőt, anélkül, hogy fürdőjegyet váltanának. A fürdő megtekintésére személyenként két koronát fizetnek belépő díj gyanánt.” A Gellért a háború okozta iszonyatos terhek, nehézségek ellenére is A Sárosfürdö elkészült, s az akkori Európa egyik legelegánsabb gyógyfürdő-szálloda- kombinátja lett. Az Ős Buda vára területén fölbuzgó hév-vizek történetéről Váradi Szabó János orvos-sebésztudós és szülészmester írt a múlt században: ,,Ott, ahol az ősz Gellérthegy délkeleti lábát méltósággal leeresztve a Duna hullámaiban füröszti, hol . . . honfoglaló őseink a Dunán átkeltek, ott buzog föl a csodahírű Sárosfürdő gazdag forrása, ott emelkedik ősrégi, mecset-alakú púpjával elkezdett, de bevégzetlen emeletes fürdőépülete." A Gellert az 1910-es években atmmmmm gr A Sárosfürdő valószínűleg a forrásban képződő nagy mennyiségű iszaptól kapta a nevét. De az is lehet, hogy egykor a Dunaparton itt iszapos, sáros mély tó, vagy mocsár volt. Mindenesetre tengersok víz tör fel a környéken, s a többség haszontalanul folyik el. Már Anonymus is beszélt a budai felhévizekről. Történészek, híres utazók sora említi az üdvös és gyógy- erejű forrásokat, amelyekre különösen a török időkben figyeltek fel. A gyógykezelés és tisztálkodás mellett másra is használatosak voltak: több leírás panaszolja felháborodottan a mihaszna férfiak gyülekezetét, akik „tsintalankodnak a velük együtt, s ugyancsak meztelenül Enteriőr a mai pezsgőfürdő helyén, 1920-as évek fürdő utcalányokkal”. A párás hőségben a medence szélén vágnak eret a fürdőborbélyok, s ott folyik a piócázás is . . . I. Leopold 1687-ben ajándékozta Sárosfürdőt testorvosának, dr. Illmer Frigyesnek, az összeomlás szélén álló épületekkel. Az orvos halála után a terület Buda városáé, az 1739-es tragikus pestisjárvány - a város egyharmada pusztul el — kórházat talál itt. 1809-ben nyilvános árverésen veszi meg Sárosfürdőt a Sagits család. Újabb területeket vásároltak, palotaszerű épületet emeltek. Az emeleten már hu13
