Múzsák - Múzeumi Magazin 1978 (Budapest, 1978)
1978 / 1. szám
1862. decemberében jelenik meg, óriási sikert arat, előbb Franciaországban, majd az egész világon. 1872-ben Amiens-be, felesége szülővárosába költözik. 1871-ben elveszti apját, 1887- ben anyját. 1902-ben szürkehályog támadja meg. Dolgozott, míg a toll ki nem esett a kezéből. 1905. március 24-én halt meg amiens-i házában. LEONARD KOHL A legújabb kutatások szerint az emberi agy két féltekéje, a jobb és a bal hemiszféra különböző megismerő, kognitív funkcióra specializálódott. A bal félteke a verbális és analitikus gondolkodás, a jobb félteke az intuíció és a totalitás-felfogóképesség székhelye. A bal félteke teszi lehetővé az analitikus és logikus gondolkodást, cselekvést, a lépésről lépésre haladást, a jobb féltekéhez az intuitív és teljesség-folyamatok rendelhetők hozzá. Az egyes részek közötti összefüggéseket a bal hemiszféra a következtetések sorának egymásutánja segítségével, a jobb hemiszféra a közvetlen kapcsolás segítségével deríti fel. A bal félteke az időanalízis, a jobb félteke a térszintézis szerve. Az emlékeket a bal félteke verbális átírással, a jobb félteke képekben rögzíti, tárolja. A technikai forradalom legfontosabb eredményeit, vívmányait az analitikus módszereknek, tehát a bal félteke működésének köszönhetjük. Valószínűleg ez az oka annak is, hogy a jobb félteke működése még nincs kellő eredménnyel feltárva. Az időre vonatkozó képzelőerőnk felső határa (100 év) 100 milliárdszor nagyobb, mint az alsó határa (1/30 sec). A térre vonatkozó képzelőerőnk felső határa (3000 km) 100 milliárdszor nagyobb, mint az alsó határa (1/30 mm). A Világegyetem kora 100 milliárdszor nagyobb, mint az időre vonatkozó képzelőerőnk felső határa (100 év). A Világegyetem átmérője 30 trilliószor nagyobb, mint a térre vonatkozó képzelőerőnk felső határa (3000 km). A sci-fi irodalom nem más, mint a világ modelljének a bal és a jobb félteke működésébe szerelt szélsőértékű leírása. A bal félteke az ellenőrzőleíró tudományos alapanyag; a jobb félteke a fantázia, az intuíció, a képi kreativitás szolgáltatója. Verne Gyula az első igazán nagyformátumú sci-fi író. Mindig sokat gondolkoztam azon, miért volt szinte egyeduralkodó témája az utazás. Hiszen egész életművének is utazáscímet adott: „Rendkívüli utazások". Ezek az utazások behálózzák a föld felszínét, néhány közülük a világűrbe és a föld középpontjába is elvezet. Vernét jobban foglalkoztatta a tér, mint az idő. Miért? Mert valódi művész létére az agy jobb féltekéjének működése volt adekvát írói tevékenységével. Különös módon az ember térérzékelése, minden ellenkező híreszteléssel szemben gyengébb, mint időérzékelése, aminek valószínűleg az is oka, hogy a Világegyetem térbeli kiterjedése sokszorosan nagyobb, mint időbeli kiterjedése. Az emberi fantázia a tér végtelenségével kevésbé tud megbirkózni, mint az időével. Ezért utazott műveiben folyton-folyvást a konok Verne Gyula. Jobb agyféltekéjének dinamikája kényszerítette a végtelen kíváncsiság útjaira, mely utazások szintetikus sugárzását a bal félteke leíró, „realista” bizonyító adatai erősítették fel valódi, remek sci-fi irodalommá. JÖRG WEIBEL Verne Gyula sokdimenziós író. A ráragasztott ifjúsági irodalom-felület alatt a következő rétegeket figyeltem meg nála: A stílus-réteg. A legmodernebb festők, a szürrealista költők tanultak és tanulhattak rafinált építkezésű mondataitól, a horizontális, egymásba sűrűsödő felsorolások fülledt, ugyanakkor keményen száraz metaforikumától, az addig ismeretlen megnevezések, fogalmak egzotikumától, plasztikus új információ-áramlásától. A sziszifusz-réteg. A Rendkívüli utazások egészét az emberi élet másának tekinthetjük, egységes látomásnak, amelyben egymást követik az álmok és csalódások, illúziók és keserű összeroppanások, a reménytelenségnek és a reménynek a periódusai. Verne Gyula művészetének dicsérete, hogy ez a látomás sohasem marad a hullámvölgyben, és az életművet a folytonos és bátor újrakezdés, az embernek önmagába és a munka mindent legyőző hatalmába vetett hite jellemzi. A tudós-tipus-teremtés-réteg. Verne megteremti a XX. század tipikus tudósának képét, aki azt hiszi: „tiszta és független” kutató, felfedező munkát végez, miközben szinte észrevétlenül, nagyon lassan átcsúszik a rossz hatalom markába. Ezek az úgynevezett „új mandarinok” a világot csak a technika segítségével akarják megváltani, illetőleg megváltoztatni, ugyanakkor csupán a politika dróton rángatott bábui. A katasztróla-sejtés-réteg. Több regényben felvázolta egy olyan világkatasztrófa rémképét, amelyet az erkölcsi gátlásokat félredobó, és a hatalmi politika vazallusává szegődő tudomány okozhat. Felvázolja a rémképet, de soha sem tagadta meg optimizmusát, mely szerint a józan emberi ész képes útjába állni az eltévedt tudomány garázdálkodásának. A fasizmus megsejtésének rétege. A Begum ötszáz milliója című regényében ábrázolt kisállam a porosz-militarista eredetű fasizmus tökéletesen megrajzolt mintája, előhírnöke. A gyarmati sejtés rétege. Nemo kapitány alakja a gyarmatosítás elleni harc szimbóluma. 1875-ben még el kellett pusztulnia, nem tudta kivívni hazája, India szabadságát, de a 120 éves Verne Gyula már láthatta volna, mint szabadulnak fel sorban a gyarmati népek. Mindent megjósolt. Azt mondják róla, „csak" ifjúsági író. Mivel az idén lesz 150 éves, hozzá képest valóban ifjú minden olvasója. Ilyen értelemben ifjúsági író Verne Gyula, a világirodalom egyik legnagyobb zsenije. (Az Írás három fiktiv szerző dokumentumán alapul.) HERNÁDI GYULA 23
