Múzsák - Múzeumi Magazin 1978 (Budapest, 1978)
1978 / 4. szám
nők. Neves művészek szívesen készítenek betlehemi figurákat fából, agyagból, viaszból, amelyek most már egészen kis alakúak. Néha egy-egy betlehem száznál is több, tarka ruhába öltöztetett szereplőből áll. A templomi betlehemek mellett előadott misztérium-játékokba az idők folyamán profán elemek vegyültek. A felvilágosodás egymást követő tiltó rendelkezései föltehetően csak íusztria, XVI. sz.J a játékok cselekményes részét érintették, magukat a betlehemeket nem. A templomi és a magántulajdonban őrzött betlehemek készítésénél a barokk és rokokó korban túlzásba vitték a mellékjelenetek ábrázolását. Nápolyban a betlehemi esemény mellett az olasz népéletet is megjelenítették. A világ legnagyobb betleheme a dél-csehországi Jinrichu Hradec nevű város múzeumában látható. A hajdani jezsuita gimnázium ebédlőjét csaknem teljesen betölti a hatalmas kompozíció. Készítője, Tomas Kryza, a múlt század végén és a század elején csaknem hatvan évig dolgozott rajta. Halála után a mester fia tökéletesítette a kompozíciót: a figurák addigi kézi mozgatását elektromos meghajtásúvá alakította át. A papírmasé tájban ösz- szesen 1756 figura és tárgy van, 200 ember és állat mozog benne. A kompozíció azt a gondolatvilágot tükrözi, amely szerint a betlehemi esemény a különböző korok emberének életében egyaránt meghatározó jelentőségű. A müncheni Bajor Nemzeti Múzeum földalatti folyosóin órákig bolyongva szemlélheti a látogató Európa leggazdagabb betlehem-gyűjteményét. A sötét folyosók megvilágított mélyedései egymás után tárják a néző elé a színpompás német betlehemeket. Cseh és német területeken a középkori betlehemekből viszonylag kevés maradt fenn, a katolicizmus ellenes mozgalmak, a harmincéves háború és a tiltó jozefinista rendeletek következtében. A „tiltott” műfajt a polgári családok és a katolikus kézműves rétegek ápolták tovább. Itt a Háromkirályok (Alsó-Ausztria, XIX. sz.) XIX. század közepétől kezdve figyelhető meg a betlehemállítás népi elterjedése, illetve romantikus vagy nemzeti-folklorisztikus indíttatású fellendülése. Hazánkban a betlehemállítás szokása részben itáliai, részben spanyol ihletésre, osztrák barokk, majd rokokó közvetítéssel, a XVIII, században bukkant föl. A középkorból vannak ugyan templomi betlehemes jeleneteink, ezek azonban az oltárok szerves részét képezik. Leghíresebb a bártfai Jézus születése-oltár, a lőcsei Jakab-templam domborműve és a galgóci várkápolna körtefából faragott domborműve, amelyek szintén oltáron állottak. Néhány dunántúli templom eredeti, szép barokk betlehemet őriz. Az utolsó száz év alatt azonban az ország legnagyobb részén az egyházművészeti ipar termékei terjedtek el. A harmincas években bontakozott ki a betlehemes mozgalom. Ekkor a főváros kiemelkedő pontjain életnagyságú alakokkal, angyalos, pásztoros és háromkirá- lyos betlehemeket állítottak. A következő években kartonból kivágható betlehemes íveket terjesztettek, 1942-ben pedig fából és kerámiából, magyar vonalú plasztikus betlehemet készítettek, nagy mennyiségben. A múlt századból ránk maradt néhány kisebb, paraszti kéz faragta, egyszerű betlehem-együttes töredék. Ezek az arasznyi figurák — egyedi darabok — .nemcsak alkotójuk keze nyomát viselik magukon, hanem hűen tükrözik azt a környezetet is, amely életre hívta őket. A készítők nem ritkán a bibliai szereplők alakjába egy-egy ismerősük vagy hozzátartozójuk vonásait mintázták bele, s így a művek az egyetemest megjelenítő, egyben személyhez szóló alkotásokká váltak. TÜSKÉS GÁBOR C. D. P. Santa: Betlehem, XVI. sz. 15
