Múzsák - Múzeumi Magazin 1978 (Budapest, 1978)
1978 / 3. szám
A HAJÓ LELKE ,,A babona lassú, nehéz halált hal a világ nagy tengerein. Az acélból épített és nukleáris fegyverekkel felszerelt hadihajók korában szívderítő élmény találkozni azoknak az időknek az emlékeivel, amikor az ember még nem volt olyan biztos saját hatalmában, és úgy gondolta, hogy legnagyobb alkotásai csak akkor élik túl az elemek csapásait, ha a láthatatlan világ erőihez folyamodik segítségért." A vitorláshajók letűnt korának megannyi színes emlékét őrzi a Tengerészeti Múzeum az amerikai Virginia állambeli Newport News-ban. Régi szokás a hajók orrának díszítése védőszentek vagy állatok fából faragott figuráival, a föníciaiak idejéig nyúlik vissza. Átvették és megőrizték ezt a szokást az egyiptomiak, a görögök, a rómaiak, a vikingek is. Pompáson díszített hajók siklottak ekkor a világ vizein. A tengerészek hiedelme szerint ezek a védőszentek tartották távol a gonosz szellemeket a gályáktól, a hajóktól. A hajóorr-díszek aranykora az 1790— 1825-ös évek. E kor hajósai büszkék voltak a szakértő kezek faragta figurákra. Alkotójuknak a szobrászatban is jártasnak kellett lennie. A díszek a hajótulajdonosok ízlése szerint változtak, és mindenkor a korszellemet tükrözték. A korabeli egyiptomi festményeken ábrázolt hajószemeknek János apostol, késsült 1790 és 1825 Az 1854-ben, Melíortban között épült Emma nevű hajó szobra
