Múzsák - Múzeumi Magazin 1977 (Budapest, 1977)

1977 / 2. szám

elvetették. Kezdetben vigardót java­soltak. A későbbi módosulatok: bál ház, bálpalota, élvezde, gyö- nyörde, kedvelde, kéjvárda, lejtvár- da, üdülde, rajonda, idénylő, vigal- da. Czuczor Gergely és barátai ér­deme a ma is használt Vigadó el­nevezés. A Pesti Napló 1865. januári számá­nak hirdetménye: „Az újonnan épült Pest városi Redoute-termek bérlőinek van szerencséjük a t. ez. közönséget értesíteni, hogy a dísz és fényben páratlan Redoute-ter­mek vasárnap, 1865. évi január 15- én nagy fényes és nyilvános tánc­vigalommal fognak megnyittatni." Az első esztendő zenei eseménye: Liszt Ferenc oratóriuma, a Szent Er­zsébet legendája bemutatója. A megnyitás utón a Vasárnapi Újság addig ellenző „bírálója" dicsérte az épületet: „Valljuk be őszintén azon igazán nagyszerű benyomást, mit e fényesen világított, óriási ará­nyok a megdöbbent szemlélőre gya­korolnak. Nincs fejedelem, legyen az még oly hatalmas, kinek szé­gyenére válnának a termek ...” Ugyanakkor hosszú évtizedekig építészek, haladó kritikusok, Henszl- mann Imrétől Fülep Lajoson át Supka Gézáig elvetették Feszi Vi­gadóját. A Vigadó 1872-ben átadott, új épü­let szárnyát nem Feszi, hanem Linz- bauer István tervezte. Feszi 1884- ben halt meg. Nem érte meg a lo­jális Lechner kései, az első világ­háború utáni években bekövetke­zett elismerését: „A Vigadó hom­lokzata, lépcsőháza, pompás ará­nyú termei kora romantikus építé­szetének talán egész Európában legművészibb képviselői.” 1924-ben ismét Lechner, egy újabb tanul­mányban megállapította: „A Pol­lack Redoutja helyén 1859—65-ben épült új Vigadó Feszi Frigyes nagy művészi értékű munkája, melyben először csillan meg a nemzeti szel­lemű építőművészet megteremtésére irányuló szándék .. .” Nyolc évtizedig Budapest koncert­jeinek, farsangi mulatságainak, ün­nepségeinek, tudományos előadá­sainak színhelye a Vigadó 31,6 mé­ter hosszú, 19 méter széles, 22 mé­ter magas hangverseny- és bálter­me. Itt tapsolták Debussyt és Pablo Casalst, ünnepelték Jasha Heifetzet és Maria Andersont, gyönyörködtek Hubermonn és Sauer Emil játéká­ban, élvezték Bruno Walter és Erich Kleiber karmesteri varázsát, Telmá- nyi Emil, Szigeti József, Cortot, Ed­win Fischer játékát. A pesti közön­ség a Vigadóban fogadta Richard Strausst, Stravinszkijt, Ravelt, Ru­binsteint, Rachmaninovot, Giesekin- get, Saljapint, Giglit. S az 1940-es években felejthetetlenek a szavaló­matinék, délutánok, estek , haladó művészek tiltakozásai a fasizmus ellen. Feszi Vigadója ugyanarra a sorsra ház ugyancsak a valamikorinak az igényes mása. A nagyterem a pá­holysorral szintén az elődre emlé­keztet, a magasságán viszont vál­toztattak. A tér a belógatott priz­marendszerű gipsz álmennyezet ré­vén öt méterrel alacsonyabb. így tökéletesebb lesz az akusztika. A helyiség tetszés szerint alakítható. Fogadhatnak nagyobb zenekari és a dobogót kicsinyítve, kisebb együt­teseket is. A nézőtér 630 férőhelyes. lebontott Engels téri Nemzeti Sza­lon utóda. A Vigadó homlokzatára — újra fa­ragva — visszakerültek a régi szob­rok, és oda helyeznek egy — je­lenleg a Nemzeti Galériában őrzött — Bartók-plakettet is. A termek és a lépcsőház freskóit restaurálták. A díszlépcsőház mennyezetére színes, művészi üvegablakot készíttetnek. LÁSZLÓ MIKLÓS jutott, mint egykor Pollack Redou- te-ja: a háború pusztította el, 1945- ben. A homlokzat állva maradt — a tetőzet, a belsőtér tönkrement. A felszabadulás utáni években sokáig nem jutott másra erő, mint romel­takarításra, a feltárásra, majd a műemléki megóvásra. A harmadik Vigadó - hatszintes, modern palota az első kettő helyén, építkezése napjainkban befejeződik. A Duna-parti előcsarnokot az ere­detihez hasonlóvá formálták. A Du­na-parti dohányzósor és a lépcső­A nagyterem hanglemezfelvételekre is alkalmas. S tarthatnak bálokat, kongresszusokat is. A 198 ülőhelyes kamarateremben rendezik a szóló­esteket, a kamarakoncerteket. Sem a nagyteremben, sem a kamarate­remben nem szerelnek fel elektro­mos, elektronikus hangerősítő, keve­rő gépezetet. Viszont a rádiós, és televíziós közvetítésekhez stúdiót építettek. A Vigadóban kialakíta­nak egy 820 négyzetméteres, két­szintes képzőművészeti kiállítóter­met, ez lesz a hatvanas években A Vígadó mai képe helyreállítás közben

Next

/
Thumbnails
Contents