Múzsák - Múzeumi Magazin 1977 (Budapest, 1977)
1977 / 4. szám
Ázsia e nehezen megközelíthető országa a Szovjetunió, Irán, Pakisztán, India és Kína közé ékelődik. A csaknem húszmillió lakosú, pastu és perzsa nyelven beszélő, soknemzetiségű országgal erősödik a kapcsolatunk. Egyetemeinken is mindig tanul néhány afgán ösztöndíjas, többnyire mérnök, de a kereskedelmi és kulturális kapcsolatok lassan mozdulnak előre, mint a világnak azon a táján minden. Afganisztánban az embert mindenek előtt a szélsőségek ragadják meg: égbenyúló hegyek, végtelen sivatagok, ősi kultúra és korszerű egyetem, faekével szántó földművesek, lefátyolozott asszonyok, akik teljes jogfosz- tottságban, a házi rabszolgák színvonalán élnek. Az országutakon ballagó tevék között a legmodernebb amerikai autók törnek utat, de láthatók bátor fiatal nők is, akik nyugodt mosollyal mutatják az utcán „meztelen" arcukat, bizonyságul, hogy Ázsia közepén sem állt meg az idő. A középkori viszonyok között élő emberek nyomorúsága néhol szívbe markoló. Kabul, a főváros zsúfolt kavargásában megférnek egymás mellett az ember-húzta taligák, az autók, a tevék hajcsárjaikkal, lefátyolozott és európai ruhába öltözött nők, szennyes sikátorok és korszerű villasorok. Afganisztánt légijáratok kötik össze a világgal, ugyanakkor belső forgalmának zömét az ősi karavánuta- kon ballagó tevék bonyolítják le. A Bamian melletti sziklákba sokszáz évvel ezelőtt óriási Buddha-szobor véstek a pusztaságból meredeken magasba szökő hegyoldalba. Az arc hiányzik: állítólag Dzsingisz kán csapatai csonkították meg a szemet és szájat helyettesítő gyöngyök és drágakövek miatt. Afganisztánban másféle emlékezetes romokat is találunk. Ilyen a Herat melletti pusztaságon a négy felrobbantott minaret csonka, de eredeti ornamentikájával még így is szépséges törzse. Az angol hadsereg robbantotta fel, abban a reményben, hogy tartós védelmi vonalat építhet ki. De a pusztítás hiábavalónak bizonyult: az elszánt afgánok kiverték a hódítókat. Az afgán hegyek tömegei feltáratlan ásványi anyagokat sejtetnek. A birkanyájaknak teve húzza fel a mély kútból bőrtömlőkben az itatóvizet. A pusztán a távolba vándorló nomádok sátrait látjuk, a közelben a szántó-vető ökör-vonta faeke után lépdel, mögötte széles mozdulatokkal szórja valaki a földbe a magot. A falu felé karaván igyekszik, köztük két nagyszakállú öreg, az elmaradhatatlan szamáron. A falusi házak óriási szőlőfürtre emlékeztetnek, csúcsukra állított hosszúkás szőlőszemekkel. Szomszédok, rokonok összefogásával építik őket. Lefátyolozott nők a közeli forrásból vizet hoznak a fejükre helyezett magas agyagkorsókban. Az egyik udvarban, nagy üstökben, növényi festéket főznek az asszonyok, a szőnyeg alapanyagát, a teveszőrt festik vele. ügyes kezek nagy gyorsasággal csomózzák a színpompás szőnyegeket. A legszebb talán mégis a testetlen imaszőnyeg, sajátos ornamentikájával. Érdekes színfolt a régi hagyományokat őrző Buzkasi-játék. Két szembenálló lovascsapat küzd egymással ősi viseletben. Egy levágott birkát kell a megjelölt helyre eljuttatniuk. Abban vetélkednek, hogy melyik csapatnak sikerül ez. A birkát, nagy súlya ellenére, kézről-kézre adják, s igyekeznek a másik csapat ellenállását megtörve, a megjelölt pontra helyezni. A másik kedvelt lovasjáték rendkívüli ügyességet kíván. A vágtató lovasnak egy, a földbe ütött kis cöveket kell a dárdájával felnyársalnia és kihúznia. A lovasnak a vágtató lóról kell a dárdáját az adott pillanatban pontosan beleütnie az apró faék közepébe. Herat városa nagy mecsetjének gazdag ornamentikája, stilizált természeti motívumainak és geometriai idomainak áradó gazdagsága a mohamedán díszítőművészet egyik legtökéletesebb alkotása. Herat, ez a perzsa határ közelében fekvő ősi város a mohamedán reneszánsz egyik központja. A Timurida építészet nagy alkotásai mellett itt alakult ki az a festészet, amely számos miniatúrában és könyvillusztráción lép túl a mohamedán kánon korlátain: embert abrázol, a realizmus frisseségével, a reneszánsz életörömével. Ugyanakkor a herati művészet fejezi ki a legteljesebben az afgán kultúra jellemző vonását: rendkívül sokféle, egymásnak ellentmondó hatást tud nagy alkotásaiban szervesen egyesíteni. A perzsa hagyományok, az ógörög művészet, az iszlám dekoratív művészet, a kínai és indiai hatások egyaránt élnek. KIS JÓZSEF
