Múzsák - Múzeumi Magazin 1977 (Budapest, 1977)

1977 / 4. szám

I

fjú Hans Holbein festette arcképről kemény metszésű arc néz ránk, olyané, mint akik százegynéhány év múlva nehéz csatákban majd legyőzik Stuart Károly „gaval- lér''-jait. Ha Sir Thomas More - latinos-magyarosított nevén Morus Tamás — nem 1478-ban, hanem százegynéhány évvel később születik, vajon kinek az oldalán találkoztunk volna vele? A parlament oldalán-e, ahová származása szerint tartozott, vagy a király oldalán? Jó ideig bizonyára a parlament jogaiért harcolt volna, de a király trónfosztását és halálos ítéletét már nem szavazta volna meg, szembekerült volna Cromwellel, s egy fejjel épp úgy megrövidül, mint a Vili. Henrikkel való konfliktusban.

De Henrik király, a Gargantuába oltoti Falstaff, akinek nagy termete, szögletes álla, érzékien duzzadt ajka és arcszíne is árulkodott féktelen vérmérsékletéről, ő aligha engedte volna át áldozatát a következő századnak. A történelem ironikus fintora, hogy az Anglia és a világ sorsát befolyásoló döntések először egy házasságtörés álcájában jelentkeztek. Henrik király ugyanis megúnta Aragóniái Katalint, aki nem tudott neki fiat szülni. A pópa nem akarta felbontani a házasságot, mert azt V. Károly császár személyes sértésnek tekintette volna, és a császárnak nagyobb becsülete volt a római Kúriában, mint az angol kizálynak. Ez a com- media dell'arte-ba illő válási huzavona része volt annak a láncreakciónak, mely kirobbantotta az angol reformációt, a puritán forradalmat Az angol nemzet, mely addig kőit/. Hans Holbein portreta

22