Múzsák - Múzeumi Magazin 1976 (Budapest, 1976)
1976 / 3. szám
2 ZEMPLÉNI ŐSZ Antalffy Gyula 7 HEREND P. Brestyánszky Ilona 11 CSAK FESTŐ AKART LENNI Tamás Ervin 14 FÁBA FARAGOTT REGŐSÉNEK B. Farkas Tamás Főszerkesztő . NEMES IVAN Szerkesztőség és kiadóhivatal: Népművelési Propaganda Iroda (1071 Budapest Gorkij fasor 45 Telefon: 428-143 220-601) Felelős kiadó; a Népművelési Propaganda Iroda igazgatója Terjeszti a Magyar Posta Index : 26 516 Előfizethető a postahivatalokban és a Posta Központi Hírlap Irodánál (1900 Budapest Telefon: 180-850) Külföldre előfizethető a Kultúra Könyv és Hírlap Külkereskedelmi Vállalatnál (1376 Budapest P O. B 149) Előfizetési díj egy évre 24 Ft Példlónyonkénti ára 6 Ft (ingyenes múzeumi belépővel) 16 A PÁPUÁK KUTATÓJA Bodrogi Tibor 20 WALT DISNEY Torda István 22 ARGYÉL KIRÁLY Dévényi Róbert 25 SILVANUS SZENTÉLYEI Molnár Aurél 27 KAJAN TIBOR MÚZEUMA 29 TEMPLOM Hajnóczi Gábor 32 PROMÉTHEUSZ UTÓDA Karácsonyi Rezső 34 KOLDUSOK, HAJCSÁROK, FALU BOLONDJAI Dankó Imre 39 A ROMANTIKA NAGYASSZONYA Hegedűs Géza 4i számítógép és művészet Vadócz Erzsébet 44 HÚSZEZER PIRAMIS FÖLDJE Nemerkényi Antal 46 FILM K. R. Készült a Népművelési Propaganda Iroda nyomdaüzemében Felelős vezető: Vymeták Ferenc 5627-76 - Budapest Címlapon: Inkey Tibor fotói A hátlapon: Dobrányi Ildikó textilkompozíciója Fotók: Bíró Lajos, Escher Károly, B. Farkas Tamás, Hajnóczi Gyula, Inkey Tibor, Koczogh Ákos, Magyar Munkásmozgalmi Múzeum archívuma, MTI-fotó, Nemerkényi Antal, Pogány Frigyes, Rédner Márta ZEMPLÉNI ŐSZ ANTALFFY GYULA Ennek a tájnak az ősz az évszaka. A szelíd szeptember és a fátyolos fényű október, amikor a szőlőborította hegyoldalakon hosszú árnyékot vetnek a tőkék, s a bogyók után a levelek is megpirosodtak már. A dió kihullt összetöpörödött héjából, a mandulát puttonyokban hazavitték, a szilva meg ráncosodott, mint az öreg arc, a csipkebogyó puha az első derektől. Csak a szőlőszemek szürcsölik még a kései napsugarakat. A sárospataki vár legrégibb építményének, a Vörös-toronynak a legfelső teraszán állunk. A Bodrog partjára, a kis folyó egyik kanyarulatában emelkedő sziklatömbre települt ez a vár még az Árpádok idején, s számos részletében mindmáig épen maradt. Alattunk az ősi iskolaváros házsorai, mögöttük lassan emelkedő tereplépcsőkön szőlőtőkék erdeje, afölött messzire hullámzó hegytenger. Az Alföld északi peremén feltornyosult vulkánkoszorú legszebben tagolt része ez, a Zempléni-hegység. Kialudt tűzhányók összefüggő sorozata: csupa erdős kúp és sátor formájú sötét gerinc. A kúpok élesek, akár a tű, a tető alakú hegyek pedig mintha a két ágasra terített régi magyar ponyvasátort utánoznák. Minden kúp és minden sátor vulkáni képződmény, tüzűk öt-tízmillió évvel ezelőtt kilobbant, de az itt is, ott is fölbugyogó kénes, jódos, vasas langyos források jelzik, hogy a mélységben még élnek a roppant erők, amelyek a hegységet föltornyozták. A változatos felszíni formájú hegyvidék délen, délkeleten alacsony tönkdarabokból álló peremlépcsőkkel ereszkedik az Alföldre. Az északi szelektől védett dombsorok napsütött lejtőinek vulkáni kőzettörmeléken képződött agyagos, löszös nyiroktalaján szőlőtőkék milliói sorakoznak. Ez a Tokaj- Hegyalja. A Vörös-torony teraszáról előttünk látjuk a Zempléni-hegység két szélső pillérét: északkeleten a Sátoraljaújhely fölött emelkedő Sátor-hegyet, délnyugaton a tokaji Kopaszt, az Alföld síkjából hirtelen kiemelkedő vulkáni kúpot. Szétömlött lávával takart hegyes kúpja úgy emelkedik ki magányosan a síkságból, mint az északi hegyvidék előretolt őrszeme. Legfiatalabb vulkánunk, legtovább szórta a tüzet, „a Bodrogra könyökűk, és Eos lángjaival keble bujálkodik” — így látja Berzsenyi. „Vén történelmi kapuőr a magyar Kánaán bejáratánál" — ekképp személyesíti meg Krúdy, a távol Nyírség felől reá tekintve. Kölcsey a Himnuszlba foglalja, s Eötvös Józsefnek is van szava a kiégett kövein szőlőfürtöket nevelő hajdani vulkánhoz: „Régi lángod, régi fényei Boraidban most is él." Kazinczy, aki széphalmi kúriájából országos utakra indulván gyakran el-
