Múzsák - Múzeumi Magazin 1976 (Budapest, 1976)
1976 / 4. szám
SÁRA PÉTER ADY ÉS CSINSZKA A VERES PÁLNÉ UTCÁBAN Csinszka A budapesti Veres Pálné utca 4—6. sz. ház első emeletének 1-es számú lakásában a költő születése 100. évfordulójára megnyitják az Ady Emlékmúzeumot. Ebben a lakásban lakott ugyanis élete utolsó másfél esztendejében, 1919. január 27-ig, haláláig: Ady, feleségével. Csinszkával, vagyis Bon- cza Bertával. Itt írta a pusztító háború ellen tiltakozva, a magyarság jövőjéért aggódva, életművének utolsó, nagy verseit. Olyan hatalmas erejű költeményei születtek itt, mint a Mai próféta átka, Krónikás ének 1918-ból, Elégedetlen ifjú panasza, üdvözlet a győzőnek, és még sok más műve. A győztes forradalom vezetői is itt köszöntötték 1918 novemberében a forradalom költőjét, aki egyre súlyosbodó betegsége miatt ekkor már beszélni is alig tudott. A háromszobás lakás Boncza Miklósé volt, tőle az 1917 januárjában bekövetkezett halála után leánya, Boncza Berta örökölte. Ady a feleségével 1917 őszén költözött ide. Csinszka kiselejtezte apja egykori bútorait, és a maguk ízlése szerint rendezte be a lakást. A kortársak emlékezése szerint a fiatalasszony fáradhatatlan szorgalommal kutatta fel a megfelelő bútordarabokat, gyűjtögette a használati tárgyakat, míg végül sikerült valóban szép otthont teremtenie. Ady Lajos, a költő öccse írta: „Sógornőm... fáradhatatlanul, példás buzgalommal járta heteken át a régiségkereskedéseket. El kell ismerni, hogy néhány hét alatt sok ízléssel és szerencsés in- venzióval igazán stílusos, artisztikus otthont varázsolt a Veres Pálné u. 4. sz. lakásukból . . A lakás meghitt hangulata, stílusa a kényes ízlésű Hatvány Lajos elismerését is kiváltotta: „Adyék három szobája a Veres Pálné utcában csupa kedves, meghitt családi bútor, kecses, ízléses elrendezésben. Nagyon meglepett és nagyon jól esett a garabonciást ily takaros környezetben látnom . .." Kedvez a szerencse a muzeológusoknak, ugyanis a kortársak leírásai és az egykori fotók alapján az egykori Ady-lakásnak csaknem a teljes berendezését ismerik és viszonylag könnyen rekonstruálhatják. A berendezés nagy része már a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonában van. A Veres Pálné utcai lakásból származó relikviák Márffy Ödön festőművész és családja útján kerültek a múzeumba. (Mint ismeretes, Csinszka, Ady halála után, Márffy felesége lett.) A bútorok és művészi értékű tárgyak közül külön is érdemes megemlíteni az egykor kék bársony- huzatú szalongarnitúrát, Csinszka intarziás toa- lettasztal’káját, valamint a Mária Terézia-korabeli tabernákulumot. Néhány kortárs a bútorokon kívül festményekről és iparművészeti alkotásokról is megemlékezett. Tudjuk például, hogy Tihanyi Lajos és Czigány Dezső képei mellett Rippl-Ró- nai-festmény is volt a lakásban. Értékes adatokhoz juttatta a muzeológusokat Fehér Dezső- né, aki Dénes Zsófia, Akkor a harsak épp szerettek .. . című könyvében így emlékezik: „1917 őszén Pesten jártam, Adyék még a Vadászkürtben, én a Hungáriában laktam. Bertuka hívott, menjek fel a Veres Pálné utcai lakásukba, ahol Régi kötetek a könyvespolcon Teáscsésze Adyék herendi készletéből
