Múzsák - Múzeumi Magazin 1976 (Budapest, 1976)

1976 / 3. szám

A HERENDI MÚZEUM KIÁLLÍTÁSÁBÓL

WALES, DUPLAFALÚ TEÁSKANNA

ÉTKÉSZLET (TERVEZŐ HORVATH LÁSZLÓ)

sek ellenére sem tudta azonban gyárát megmenteni. Az osztrák ipari és banktőke fölénye miatt a gyár krónikus tőkehiánnyal küszködött, s az 1873-as gazdasági válság csődbe juttatta Herendet.

1876-ban Fischer visszavonult, üzemét átadta fiainak, akik részvénytársasággá alakították. A Fischer-örö- kösök kezdetben — a fényes múlttal szakítva, a cseh porcelánnal versenyezve — használati porcelánokat gyártottak, de ez nem járt sikerrel. Ekkor az állam vette kezébe a továbbra is tőkehiánnyal küszködő,

tengődő üzemet, és a külföldön tanult, nagy művészi érzékű keramikusra, Farkasházy Fischer Jenőre bízta a gyár vezetését.

Fischer Jenő tökéletesítette a gyártástechnikát és újra a művészi porcelánokat helyezte előtérbe. Anyagában festett porcelánokat készített a kor uralkodó stílusáramlatában, a szecesszióban. Új formákat és mintákat hozott, meghonosította a máz alatti festést és a divatos, kristályos és folyatott mázakat is alkalmazta, szecessziós díszítményekkel.

A herendi gyár újból az élre tört a

nemzetközi porcelánversenyben. Az

I. világháború válságos éveiben azonban ismét csődbe került, s csak a világválság után tért magához. A harmincas években a gyár virágzása új szakaszába érkezett. Visszatért a hagyományos herendi stílushoz, — Teles Ede művészeti tanácsadói működése nyomán — a legkiválóbb magyar szobrászok terveiből is sokat megvalósított. így Izsó Miklós parasztfiguráit, Kisfaludi Stróbl Zsigmond Pengéjét néző huszárját, Vastagh György, Lux Elek, Ligeti Miklós és mások munkáit. A világkiállí-