Múzsák - Múzeumi Magazin 1975 (Budapest, 1975)
1975 / 4. szám
FILM Új sorozatunkban rendszeresen tájékoztatót adunk az ismeretterjesztő filmekről. Elsőként két, múltat idéző filmre hivjuk fel olvasóink figyelmét. PANNÓNIA Vitéz Gábor filmje, a „PANNÓNIA”, abba a korba kalauzolja a nézőt, amikor a Duna partján Esztergomtól Mohácsig őrtornyok vigyázták egy hatalmas birodalom, Róma határait. Húsz percen át kalandozunk a Dunántúlon, az egykori Pannóniában. Látjuk helikopterről a hajdani őrtornyok, erődítmények alapvonalait. AGYAGMÉCSES FEDŐLAPJA A régi csatornák, utak, vízvezetékek és fűtött padlók maradványait látva újra elképedhetünk azon, mennyi mindenben adott mintát az ókori ember a modern civilizáció számára. Fazekas remekek, kecses illatszertartó üvegedények, ötvös mesterművek és nehézkesen mintázott háziis- ten-szobrocskák forognak a filmen váltakozva. Az utak szélén, amerre járunk, sírkövek fordulnak felénk, rajtuk nevek; ismeretlen ismerősök követelik, hogy elolvassuk nevüket, hogy emlékezzünk rájuk. És miközben térképen követjük a birodalomba áramló borostyán, a rabszolgák vagy az élő barom útjait, Róma gazdagságának útjait, miközben lágy dunántúli tájakat látunk és a dombhátakra szü- retelőket képzelünk, miközben a balácai villa mozaikját csodáljuk, észre sem vesszük, hogy négyszáz év szalad el húsz perc alatt. Római légiók győztek és visszavonultak, császárok tűntek el, fazekasok égették cserepeiket, és árkádos boltházakban folyt az alku ékszerre, keleti illatszerre, kölni üvegre és rajnai fekete mázas poharakra. Folyt A NAGYDÉMI APOLLÓ az élet történelemkönyvekbe kívánkozó nagy eseményekkel és intim vagy éppen szürke hétköznapokkal; az emberek „öltek vagy öleltek”, és mindezt láthattuk, átélhettük, ha hagytuk, hogy felébredt fantáziánk embert varázsoljon egy pazar múlt emlékképeibe. JEDLIK ÁNYOS A múlt egészen más, hozzánk közelebb eső darabját idézi a második film. (Préda Tibor rendezésében és Vancsa Lajos képeivel). JEDLIK ÁNYOS majd egy századot átfogó (1800-1895) csendes, de pazarul gazdag élete elevenedik meg kéziratokban, laboratóriumi jegyzőkönyvekben és néma múzeumi tárgyakban, kísérleti eszközeiben. A csendes, zárkózott falusi kisfiú, aki 17 éves korában bencés papnövendék volt, a kolostor csendjében nem egy misztikus világ felé bontotta értelmét és fantáziáját. Gondolatai nagyon is reálisak. Kísérletek, töprengések és kétségek között a fizikával barátkozik. Abban a korban él, amikor a tudomány új fejezetei vannak születőben. A fizikai világkép gyökeres átalakulás előtt áll. Napról napra új és meglepő kísérleti eredményeket közölnek francia, angol, német és dán tudósok. A hőtan, az elektromos és mágneses jelenségek vizsgálata, az optika kerül az érdeklődés középpontjába, és egy-egy gondolatban, felfedezésben a jószeműek már ott láthatják mindazt a csodát, amelyet egy technikai és ipari forradalom hoz majd létre az emberi civilizáció Jedlik egészen ifjú korától benne élt ebben a világban. Laboratóriumi asztalán a világon először kezdett állandó egyirányú forgásba az „ős villanymotor”, és a mai vil1EDLIK ÁNYOS TALÁLMÁNYA, AZ OSZTÖGÉP AZ ELSŐ ,,VILLANY- MOZDONY" lanymozdonyok őse, egy apró „mozdony”-modell is az ő asztalán gördült végig először. A szikrakeltés új módszere, az osztógép - amelynek segítségével előállított optikai rács 2093 vonalat tartalmazott milliméterenként (példátlan eredmény a maga korában) —, az elsők között készített ólom akkumulátor, a papírfalas galváncella, a higanyos légszivattyú . . . Sorolhatnánk az időrendbe szedett, leltározott életművet. De számunkra az adatok többet jelentenek puszta felsorolásnál. Egy kicsit a büszkeséget, amelyet egy kiváló hazánkfia iránt érzünk, és egy kicsit a keserűséget, amiért a múlt századi hazai talaj oly meddő volt, hogy sokszor a legkiválóbb gondolatok sem tudtak benne gyökeret ereszteni. Ennek sokszor említett példája a Jedlik által felfedezett „öngerjesztési elv”, a dinamó működésének alapja. Ezzel a gondolattal Jedlik hat évvel előzte meg Siemenst, a világ mégsem Jedlik Ányos nevével fűzte össze a nagyszerű találmányt. Igaz, Jedlik nem volt a szó hétköznapi értelmében gyakorlati ember, és az üzlet különösen messze esett világától, mégis úgy érezzük: kár, hogy egy ilyen gazdag életmű szinte ismeretlen a világ tudományos és tudománytörténeti irodalmában. Szép élmény a Jedlik-film, és sok gondolat ébresztője, szülője. Jó lenne, ha sokan megismernék a tudós, a tanár és a feltaláló Jedlik Ányost és egy gondolatát a fizikáról: „A fizikában tanulok és egyszersmind mulatok, gyönyörködöm is.” K. R. 41
