Múzsák - Múzeumi Magazin 1975 (Budapest, 1975)
1975 / 4. szám
ET LIBERTATE szülnek az országban: a nemesség ősi rendi jogainak megnyirbálása miatt, a nép a súlyos adóterhek és a még súlyosabb jobbágyi rendszer ellen van gyűlölettel eltelve, így írja meg azt a levelét 1700. november 1-én, amelyben XIV. Lajos segítségét kéri az ország felszabadításához. Börtönbe jut, s úgy tűnik, nemcsak politikai pályája, hanem élete is véget ér. De ismét egy fordulópont: kalandos körülmények közt megszökik Bécsújhelyről. (E szökés körülményeit a történetírás mindmáig nem tisztázta megnyugtatóan: valószínűleg az ellene indítandó politikai per hatásától tartó egyes udvari körök a jezsuiták segítségével hajtották végre.) Lengyelországi emigrációjában fogadja el a kuruc felkelők hívását, felismerve, hogy a függetlenséget csak maga az ország, a társadalom egésze valósíthatja meg. Ez élete legdöntőbb felismerése és fordulója. Ezt a célt és elvet 1703-tól haláláig a legreménytelenebb helyzetben sem adja fel. Ettől kezdve kiemelkedő szervező tehetségét a hadsereg, a gazdasági ügyek, a politika, a vallásügy, a diplomácia terén felhasználva, olyan bámulatra méltó munkát fejtett ki, amelyet még ma is példamutatónak kell tartanunk. Rákóczi ugyanis a politikát, az egyszer elvállalt posztot, a vezérlő fejedelem tisztségét nem úri passziónak, főúri kiváltságnak és kedvtelésnek tartotta, hanem erkölcsi, lelkiismereti feladatnak, ami az egyén egész életét meghatározza, olyan életcélnak, amit nem lehet letenni, ami alól nem lehet kibújni, amin élete fogytáig munkálkodnia kell. Rákóczi életének egyik alapvető nagy tanúsága: a közösségért, az országért végzett szüntelen munkálkodás példamutatása. Ennek a munkában és szüntelen tevékenységben eltelt gazdag életnek emlékeit a Magyar Nemzeti Múzeum RÁKÓCZI FERENC PORTRÉJA, MÁNYOKI ADAM FESTMÉNYE AZ ÚRVOLGYI BANYA MODELLJE KÖNYV A SZABADSÁGHARCRÓL 1707-BŐL RAGOTZI. ov LA GUERRE MECONTENTS M. »CCV.IL omummtámt. A P A R ! 3, Cfc« CtiAtrpE CEttLEK njcS.JseűOWj vís-K'Vis S.Vve», íi !a Toilon 4’of. ävtt Aşpcbatm & Prnt/qe & gy. J őrzi, s most valamennyit bemutatja emlékkiállításán. Rákóczi arcképét a kor kiemelkedő magyar portréfestője, Mányoki Ádám készítette el 1708-ban. Ez a fejedelem egyetlen hiteles portréja a szabadságharc idejéből. A fejedelem portréi között azonban hiteles ábrázolásként kell számon tartanunk a Warou Dániel svéd származású éremmetsző által készített mellképet, amely a szécsényi országgyűlés (1705) emlékére vert, a vallásbékét szimbolizáló emlékérem előlapját díszíti. 3
