Múzsák - Múzeumi Magazin 1974 (Budapest, 1974)

1974 / 1. szám

sága miatt olyan követeléseket támasztott, amelyek Magyaror­szág német protektorátus alá he­lyezésére irányultak, Horthy fel­ugrott: »Hiszen előre eldöntötték mindent, semmi értelme tehát, hogy tovább itt maradjak! Rög­tön elutazom!« ... A kastély egy­szeriben olyan lett, mint a meg­bolygatott méhkas.” A „házigazdák” ekkor sebtiben hamis légiriadót rendeztek, hogy Horthy elutazását megakadályoz­zák. Találat érte a telefonveze­téket — mondták, s így a kor­mányzót elzárták a külvilágtól. Ilyen katonai és diplomáciai „ér­vek” után — folytatja Schmidt — újabb megbeszélésre került sor Horthy és Hitler között. Ha Hor­thy nem hajlandó engedményre, nem díszkísérettel, hanem fogoly­ként utazik — jelentette ki Rib- bentrop a környezetének. A har­madik tárgyalási fordulóban azonban Horthy — valójában a „vezér” leghűbb szövetségese — megtört, és vállalta, hogy nevével fedezi az ország megszállását, minden előrelátható következmé­nyével együtt. „Nemzetemmel szemben kötelességem kitartani a helyemen . . .” írta utóbb Sztó- jaynak, és maradt. Az ellenállás pedig — óhaja szerint — elmaradt. Csak hogy önmagát s az általa képviselt uralkodó osztályt és tár­sadalmi rendet átmentse a vég­veszéllyel fenyegető válságon. * Az összeomláskor az amerikaiak foglalták le a kastélyt. Mióta 1948-ban visszaadták Salzburg­nak, a tartományi kormány ven­dégháza, az ünnepi játékok ide­jén a köztársasági elnök szállás­helye. Szuterénjében hoteliskola működik, a hallgatók olykor azon az asztalon állítják ki étel- és cukrász-,,költeményeiket”, amely­nél Hitler a haditanácsokat tar­totta. A téli házból, ahol egykor a vezérkar a háborúvég annyi fö­lösleges véráldozatot követelt csatáit, Magyarország leigázásá­nak haditervét készítette elő, luxusszálloda lett, borsos árakkal. A park hamvaszöld füve messze földön híres, gyakran rangos ver­senyeknek helyet adó golfpálya. Az utóbbi években Schloss Kless- heimnek vendége volt az angol királynő, a norvég király, az iráni sah, Nixon elnök és még sok más, tekintélyes személyiség. Hitler sohasem lakott itt, ő dolga végeztével mindig visszatért hír­hedt hegyi pihenőházába, Berch­tesgaden mellé, az Obersalzber- gen mintegy 1000 méter magasan épült Berghofba. Félórás autóút. Manapság három salzburgi uta­zási iroda indít kirándulójárato­kat ezen az útvonalon a „Führer- gebiet”-re, amely az egész, ha­talmas Ober- és Untersalzberget magában foglalta, s völgyi ka­puiban farkaskutyás SS-őrségek- kel volt elzárva a nem kívánatos szemek elől. A csodás alpesi táj sem képes feledtetni a félelmes idők emlékeit. Hitler már a húszas években épít­tetett magának itt egy kisebb er­dei házat; ma amerikai katonák lakják. Miután hatalomra került, nagyobb, tekintélyesebb házat (Berghof) emeltek neki a közel­ben. Idősebbek számára híradók­ból, újságokból jól ismert kép: Hitler a Berghof lépcsőjén fo­gadja vendégét, Chamberlaint, Mussolinit, mást. Horthy is meg­fordult itt, de az 1944. március 18-i találkozás alkalmával nem. Magyarország lerohanását meg­előzően az utolsó magyar ven­dég — 1944. március 12-én — a Berghofban Lakatos Géza vezér- ezredes, akkoriban a keleti fron­ton működő magyar megszálló csapatok parancsnoka volt, (La­katos: „Autón mentünk a festői 4 HORTHY AZ 1943. ÁPRILISI KLESSHEIMI LÁTOGATÁSAKOR

Next

/
Thumbnails
Contents