Múzsák - Múzeumi Magazin 1974 (Budapest, 1974)
1974 / 3. szám
hogy a jelentkező vizsgáztatásakor ez volt a legelső feladat. Persze ezek az írek nemcsak szépasszonyok orcájára kerültek fel, hanem kelések, bőrbántalmak megszüntetését is célozták; a kozmetika már kezdett iparrá válni, de még testvérként együtt élt a patikusság- gal, borbélykodással, sőt, az orvoslással. Ezért, hogy múltbéli szépítőmesterek sorában éppúgy lelünk szerzeteseket, mint fürdőmestereket, tudósokat és kuruzslókat. Szépnek, vonzónak lenni? örök törekvés. A fül, az orr, az ajak átfúrása ép testrészeket csúfít el, ám mégis, ahol ez dívik, ott így szép a lány. Szépnek, vonzónak lenni? Az eső, a nap elmál- lasztja a bőrre vitt festéket, vele a mintákat.. . föltalálták az agyagbélyegzőket, az első kozmetikai szerszámot, mely újra meg újra reprodukálni volt képes a kedvelt — esetleg kötelező — formát. S ha már ez sem bizonyult elégnek, akkor kitalálta az ember a tetoválást, „ ... a kozmetika e brutális, de széles körben elterjedt módját, melyet tökélyre a maorik fejlesztettek”. Az örökös, mert letö- rölhetetlen kozmetika e formáját a legtöbb természeti nép — Afrikában éppúgy, mint Amerikában — ismerte. Kezdetben kőpengével, éles kagylóhéjjal, majd késsel ejtettek a bőrön vágott sebet, s abba dörzsölték a gyantát, különféle füvek főzeteit. A színes heg vastag hurkaként díszlett az arcon, a testen, azaz finomabb mintákat ilyen módon nem lehetett kialakítani. Ehhez a tű kínálkozott eszközül, a FRANCIA HÖLGY 300 ÉVVEL EZELŐTT KOZMETIKAI SZEREK BO VÁLASZTÉKA A XVII. SZÁZADI FRANCIA ILLATSZERARUSNAL NICOLAS LARMESSIN METSZETE ÓCEÁNIAIAK ÜNNEPI DÍSZBEN a harcban. Kozmetika? Persze! Csak éppen a szó szerint riasztó változata. A bőr vásznára üzenetek is rábízhatok. A színes kenőcsök közölhetik a mesterséget, a nemi érettséget, a törzsi hovatartozást, de az egyszerűbb, vagy nagyon is cirkalmas formák lehetnek öncélúak, pusztán az ékítésre jók. Honfoglaló őseink szokását, hogy zsíros ujjúkat kezükbe, szakállukba törölték, nomádok neveletlenségének tartották némely tudós utódok, holott csak kozmetikáztak. A nap szíttá, eső verte száradó szőrt tették puhábbá, rugalmasabbá . . . Mátyás udvarában külön személy gondja volt a kozmetikai szerek előteremtése, a sárospataki borbélyok céhe egy 1583-ban kelt okirat szerint meg egyenesen kikötötte, hogy a felveendő jelölt „ ... tudgyon kenő íreket jól csinálni". S ezt olyannyira komolyan vették, ÍGY FÚJTAK A RIZSPORT A PARÓKÁRA XV. LAJOS KORÁBAN tüzes hegy beégeti a bőrbe a festéket, s a sokezer apró pontból bármilyen, a legfantasztikusabb minta is kiformálható. Általában mindkét nem tetováltatta magát, ám némely indián törzsnél ez csak a nő joga volt. S hogy fájdalmas művelet? Közhely: a szépségért szenvedni kell. A kölni, az eau de Cologne, s erősebb változata, a parfüm — alkoholban és desztillált vízben oldott természetes illő olajok vagy mesterséges illatanyagok és különböző fixatőrök keveréke - előállításához már magasabb kémiai ismeretek és bonyolult eszközök kellettek, s egy-egy híres készítmény, mint a Miss Dior receptjét jobban őrzik a bankok páncéltermeinél. A szépségcsi- nálás ma világszerte nagy üzlet, hatalmas cégek küzdőtere. A reklám mindenkinek szépséget ígér, ezzel macerálja a szépneműeket s egyre inkább az erősebb nemet is; a macerálás eredetileg az illatanyagok kivonásának egyik módja, „stílusos” tehát a reklám .. . Vörös festék maradványai a willendorfi Vénuszon, körömlakk, paladarabbal formásra reszelt köröm a múmiákon, tükörként használt sima kagylók és csiszolt fémlemezek; csillogó műszerekkel berendezett kozmetikai szalonok, külön szakmai lapok, kutatóintézetek. Régmúlt és jelen, mely közé hidat vernek a vágyak és óhajok. A bőr olyan vászon, melyre mindenki fölfestheti, festetheti reményeit évezredek óta, s ha csalatkozik, arról már nem a kozmetika tehet. MÉSZÁROS OTTÓ 21
