Múzsák - Múzeumi Magazin 1973 (Budapest, 1973)
1973 / 4. szám
nya. Hogy lehetne hát kihagyni a „számításból” például a toronyzene esetében a városképből kiemelkedő torony, de magának a bástya réseiben felcsillanó rézfúvósoknak vizuális hatását. Hasonlóképpen mást mondanak Johann Strauss keringői koncerttermekben, és megint mást, ha egy téren üldögélő-sétáló tömegben elvegyülve hallgatjuk. hatás akkor is más, ha a zenélési alkalmat biztosító társadalmi igény a mi korunkban már egyáltalán nem, vagy csak módosulva áll fenn. A templomi koncertek vallási funkciója például erősen csökkent. Mégis itt érezzük igazán otthon az orgonakoncerteket. Ennek számos oka •van. Elsőnek természetesen magát a hangszert kell említeni. A Gdansk melletti Oliva-templom, vagy a rigai székesegyház orgonája valóságos hangszerkülönlegesség. Belejátszik a hatásba a templom architektúrája is. Egyrészt mert a román, gát vagy barokk architektúra mind más-más sajátos akusztikai viszonyokat teremt. (Egészen másképp zeng a hang egy gótikus templom magas hosszhajóiban, mint egy barokk katedrális kupolája alatt.) Másrészt mert az emeletek és karzatok különböző szintjeiről fe- lelgető kórusok, és a közönség háta mögött megszólaló orgona hatása már gyakran a zeneszerző elképzeléseiben sem elhanyagolható tényező. Végül — de nem utolsósorban — a templom, mint képzőművészeti környezet, festményeivel, szobraival, díszítőelemeivel is erősen hat a zenei élményt befogadó közönségre. Közismertek a zenei és képzőművészeti stílusok analógiás összefüggései. Nem véletlen, hogy Händel hatalmas ívű oratóriumainak komponálási technikáját az ,,al fresco” jelzővel szokták illetni, vagy hogy Rousseau zsörtölődése szerint a polifonikus kórusszerkesztés éppoly „barbár hatású", mint a gótikus kapuzatok díszítményeié. Hazánkban az elmúlt esztendőkben örvendetesen szaporodott a templomi koncertek száma. Idén is kilenc alkalommal rendeztek orgonahangversenyt az immáron idegenforgalmi látványossággá váló Mátyás-templomban és a Várnegyed másik, jó akusztikájú templomában, a Bécsikapu téren. A tihanyi apátság orgonakoncertjei is jó hagyományt jelentenek. Az apátság barokkos belső kiképzése elsősorban ennek a zenei stílusnak nyújt otthont, ennek ellenére a tihanyi műsorok nem koncentrálnak Bach vagy Händel műveire, a zeneirodalom széles skáláját ölelik fel ezek a koncertek, és ezen a helyen, ahol a hangverseny után és előtt a hallgatóság az ezer színben játszó, vagy már holdfényben HANGVERSENY A FERTÖDI KASTÉLY ELŐTT HANGVERSENY A BUDAI VÁR GÓTIKUS TERMÉBEN HAYDN VEZÉNYEL A FERTŐDI ESTERHÁZY- KASTÉLY- BAN, 1775.
