Múzsák - Múzeumi Magazin 1973 (Budapest, 1973)
1973 / 3. szám
M ax Reinhardt nélkül a mai színház nem az volna, ami; a rendezés- és színházművészet önállósága még mindig kétségbeesett harcokat kényszerülne vívni létéért, irodalmi pedánsokkal szemben. Színházaink újdonságait nem ő találta fel: csupán alkalmazta azokat. A japán kabuki forgószínpadát a modern időkben Karl Lautenschläger alkalmazta először a müncheni Re- sidenztheaterben, a színváltozásokat meggyorsító tolószínpadot Fritz Brandt. A villanyvilágításos színpad tökéletesítését Hugo Bähr végezte el a század elején. A valósághű színpadkép megteremtésének vagy a drámai csoportok művészi megszervezésének ötlete II. György, meinin- geni hercegé és rendezőjéé, Chro- negké. A színészi stílus természetessége német nyelvterületen Otto Brahm színházi forradalmának eredménye; azé a Brahmé, akinél Reinhardt színészként kezdte pályáját, és akinek elveivel s gyakorlatával szembefordulton követte őt a Deutsches Theater igazgatói székében (1903), és színjátszási stílusát egybeolvaszO. KOKOSCHKA RAJZA tóttá a Burg-stílussal. Cirkuszokban, arénákban, szabad téren megrendezett tömegünnepségeit megelőzték az orosz és szovjet kísérletek: gázgyári udvaron, nem színháztermekben tartott előadások, vagy Jevrejnyovnak a Téli Palota előtt tömegeket megmozgató forradalmi tömegünnepélyei. Reinhardt a színházművészetnek nem feltalálója volt, hanem a megelőző eredmények összegezője. Olvatag egységbe szervezte a legkülönbözőbb kísérleti elemeket, stílusvonásokat, hogy gyönyörködtetően szép színházával érzéki szépséget nyújtson a két háború közötti évek nyugalmat óhajtó emberének. Talán igaza volt Herbert Jhering ke- ményszavú kritikai mérlegének 1920- ban, amikor Reinhardt sértetten leköszönt a Deutsches Theater igazgatásáról: „Reinhardt csak rendezéseket hagy hátra, de nem stílust. Színészeket, de nem együttest. Előadásokat, de nem színházat”. És csak abban tévedett, hogy „nem kapcsolódik hozzá olyan tradíció, amely a jövő alapjául szolgálhatna". 1873. szeptember 8-án született a Bécs melletti Badenben. 7892-ben a rudolfsheimi Népszínháznál mutatkozik be színészként. 1894. Az Otto Brahm vezette Deutsches Theater jellemszínésze. 1901. Schall und Rauch (Hang és füst) néven a Deutsches Theater fiataljaiból kabarét alapít. Első műsoruk a tüdőbeteg Christian Morgenstern szanatóriumi költségeinek fedezésére rendezett jótékony est. Fontos azonban Reinhardt további pályafutása szemszögéből a színházi paródiák megteremtése, ezekben kereste meg stílusát, de légióként azt, hogy mit nem szeretne. Schiller Don Carlosát egy vándortársulat, egy Hauptmann-modorban rendezett naturalista előadás és egy Maeter- linck-esen misztikus szimbolista stílusban adták elő. 1902. Berlinben megnyitja a Kleines Theatert a szecesszió jegyében. De már a múlt század utolsó évében csatlakozott a Deutsches Theater fiataljaival Martin Zickel Sezession- bühnéjéhez, amely a naturalizmus ellenhatásaként jött létre. Hasonló elvek szerint működött Georg Fuchs müncheni színháza is, ahol — és ebből láthatjuk a színházi mozgalom buktatóit - Shakespeare Vízkeresztjét játszották. Malvoliónak, Olivia udvarmesterének nem szabad sárga harisnyát viselnie, mert a hercegnő irtózik e színtől. Ezt mondja a shakespeare-i szöveg. Az előadás azonban fényhatásokból és festői színfoltokból szereltetett össze és a sárgától iszonyodó Olivia a színpadon sárga ruhában jelent meg, mert a festői folthatás kedvéért a színpadon éppen erre volt szükség. A Kleines Theater szerzői: Strindberg, Wilde, Wedekind. 1903. Két újromantikus darab bemutatásával megnyílik a Neues Theater: a Jugendstil-rendezők kedvencével, Maeterlinck Pelléas és Melisande- jával és Hofmannstahl Elektrájával. 7905. Igazi fákkal, eleven bokrokkal, gyepszőnyeggel és forgószínpaddal megrendezi a Szentivánéji álom első változatát. Az előadás világszenzáció és világsiker. 1909. Megkezdi társulatával a világjárást. Vendégszereplései során nemzetközi hatást gyakorol sejtelmes stílusával, érzékletességével, idegesség és klasszicitás kettősségéből álló színészi játékával. Megnyitja a berlini Schumann Cirkuszban az „ötezrek színházát", az antik arénaszínház tömeghatásaira törekvő Grosses Schauspielhaust. 1911. Kamaraszínházat nyit Kammerspiele néven, hogy a meghitt hangulatokat, árnyalatnyi rezzenéseket kifejezhesse. 1920. Megteremti a salzburgi szabadtéri játékokat. A húszas évek közepétől Berlin színházainak szinte a fele az ő irányítása alatt áll, de Bécsben is igazgat és nemzetközi utazórendező. Leopolds- kronei kastélyában, a nemzetközi arisztokrácia találkahelyén trónol a színházi varázsló, a színészek tanár ura, az ünnepségrendező Philostrat, aki elbűvöli kísérleteivel, pompát teremtő bőkezűségével a gazdasági válságoktól meggyötört, szórakozni vágyó világot. A cirkuszban előadott Hamlet hatalmas terében ugyan elveszett Moissi- nak, a századelő nagy színészének fekete ruhás alakja, és Julius Bab, a Reinhardt-rajongó kritikus a Haramiák előadása után bevallja, hogy Kari Moornak azt a szövegét: „Itt áll hetvenkilenc ember és én vagyok a kapitányuk” - ki kellett húzni, mert több száz emberből állott a csapat. Két nappal a Reichstag felgyújtása után tartja Reinhardt berlini búcsúelőadását — a Nagy Világszínház Calderonból átdolgozott barokk pa- zarságával — és a közönség felállva REINHARDT FELESÉGÉVEL, HELENA THIMIGGEL A HÚSZAS ÉVEKBEN 18
